Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A több államban - köztük Magyarországon - bevezetett illetve bevezetni tervezett, a nemzeti nyugdíjrendszereket érintő változtatások, úgy tűnik, rövid távú költségvetési célok eléréséhez illetve az olyan intézkedésekhez való nagyobb fiskális mozgástér megteremtéséhez köthetőek, mit az adócsökkentés.
Ezekkel az intézkedésekkel ezek az országok valóban elérik a szükséges fiskális konszolidációt rövid távon, de a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság rovására. A második pillér felszámolásával az öregedés költségei nagyobb teherrel nehezedhetnek majd az államra, a fiskális fenntarthatóságra gyakorolt lehetséges káros hatásokkal - hangsúlyozta az OECD főtitkár-helyettese.
Megjegyezte, hogy a jövőbeli nyugdíjreformok hitelességét is veszélyezteti a korábbi nyugdíjreform olyan visszafordítása, amely a bizalomra és a gazdasági növekedésre is negatív hatással lehet. Általánosságban szólva, az ilyen antireform korlátozza a szabályozási környezet stabilitását, akadályozza a helyi tőkepiacok fejlődését, továbbá negatív hatással van a befektetési környezetre - mondta Pier Carlo Padoan.
A magyar kormányzat fő célja ezzel a nyugdíjrendszert érintő intézkedéssel, úgy tűnik az, hogy ellensúlyozza a közelmúltban meghozott szja-csökkentés hatásait annak érdekében, hogy tartani lehessen 2011-ben a 3 százalék alatti GDP-arányos hiánycélt. A második pillér megszüntetése történetesen segíthet a lejáró adósság megújításának elhalasztásában, amennyiben a második pillérben felhalmozott eszközök átkerülnek az államhoz és azokat adósságcsökkentésre használják fel.
Ez az antireform azonban csak rövid távú javulást hozhat a pénzügyi pozícióban, hiszen nem helyettesítheti államháztartás rendbehozatalához szükséges strukturális reformokat, ami Magyarország szempontjából kritikus.
A második pillér megszüntetésének két fő hátránya van: egyrészt rövid távon kevésbé ösztönöz a költségvetési fegyelem betartására, másrészt megingatja a fenntartható nyugdíjrendszerbe vetett állampolgári bizalmat. Többek között ezért is áll az OECD ajánlásai között a második pillér beiktatása, lehetőleg a kötelező belépés előírásával - fejtette ki.
Ugyanakkor a nyugdíjalapokat is megfelelő felügyelet alá kell vonni. A jelenlegi válság egyik fő tanulsága ugyanis pont az, hogy a pénzügyi felügyeletet - beleértve a nyugdíjalapokat is - meg kell erősíteni.
