Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az erről szóló csütörtöki brüsszeli bejelentés kapcsán Joaquín Almunia, az uniós végrehajtó testület versenypolitikáért felelős alelnöke hangsúlyozta: a bizottságnak meg kell győződnie arról, hogy a bankoknak nyújtott nemzeti támogatás megfelel-e a válság alatt hozott különleges állami támogatási szabályoknak.
"A jelen esetben a bank által az állami tőkejuttatásért fizetett ellenszolgáltatás nem felel meg az uniós szabályoknak, és úgy tűnik, hogy a verseny indokolatlan torzításának elkerülésére sem tették meg a szükséges óvintézkedéseket" - fogalmazott. Az FHB 2009 márciusában két támogatási intézkedés kedvezményezettje volt: 120 milliárd forint hitelhez jutott, és 30 milliárd forintos tőkeinjekcióban részesült. Magyarország álláspontja szerint az intézkedések a bankokat támogató hatályos likviditási és feltőkésítési programok keretébe tartoznak, amelyeket az Európai Bizottság engedélyezett, és az intézkedéseket kezdetben nem jelentette be jóváhagyásra.
A brüsszeli bizottsággal folytatott levélváltást követően a magyar kormány ez év júniusában benyújtotta a bank szerkezetátalakítási tervét. Az Európai Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy a tőkeinjekciót nem a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételei alapján ítélték oda, ezért annyiban jogellenes állami támogatásnak minősül, hogy nem kapott uniós jóváhagyást az odaítélés előtt. A támogatás meghaladja azt a korlátot, amelyet feltőkésítések esetében a kockázattal súlyozott eszközök 2 százalékában határoztak meg, és amely alatt a támogatást még nem kell bejelenteni.
A szerkezetátalakítási terv előzetes vizsgálata alapján a bizottságnak komoly kétségei vannak abban a tekintetben is, hogy a bank által az államnak a tőkeemelésért fizetett ellentételezés elegendő-e, lehetővé teszi-e a bank saját hozzájárulását a szerkezetátalakításhoz. Látva az FHB terjeszkedési stratégiáját és közelmúltbeli részesedésszerzéseit, az Európai Bizottság megkérdőjelezi, hogy megtették-e a szükséges intézkedéseket a támogatás által okozott versenytorzítás elkerülésére. A bizottságnak mindezeken túl több információra van szüksége annak az állításnak az alátámasztásához, hogy az FHB a jelenlegi terv alapján helyre fogja állítani hosszú távú életképességét.
Az FHB reagálása
Az FHB Jelzálogbank a brüsszeli állásfoglalással kapcsolatban azt közölte csütörtökön, hogy a bank és a Magyar Állam 2010. október 28-án kötött megállapodást az állami tőkejuttatás után fizetendő ellenszolgáltatásról, amely ellenszolgáltatást és késedelmi kamatot a bank 2010. október 28-án megfizette az állam számára. Tekintettel arra, hogy az FHB már korábban fedezetet képzett pénzügyi kimutatásaiban a fenti megállapodás alapján fizetendő díjra, a tényleges kifizetés nem befolyásolja a társaság 2010. évi eredményeit.
Az FHB azt várja az Európai Bizottság által bejelentett vizsgálattól, hogy az megállapítja: a tőkeemelés formájában nyújtott állami támogatás és annak felhasználása összhangban volt a vonatkozó uniós szabályokkal. A bank a közleményben emlékeztet, hogy a 30 milliárd forintos állami tőkeemelés ellenében kibocsátott részvényeket az FHB az idén tavasszal visszavásárolta, majd bevonta. A bank éves közgyűlése az idén nem hagyott jóvá osztalékot.
A 2008 decemberében elfogadott stabilizációs törvény - amely lehetővé tette az állami tőkejuttatást - nem adott jogalapot arra, hogy a visszavásárolt és bevont részvényekre jutó tőke után az FHB ellenszolgáltatást fizessen az államnak. Ezt a vonatkozó törvény idei módosítása tette lehetővé, ennek alapján fizette meg az FHB október 28-án az ellenszolgáltatást és a késedelmi kamatot.
