Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
„Amikor a kormányzás első negyedévének végére kiderült, a hiánynövelés és a laza költségvetési gazdálkodás logikáját követő könnyű, de felelőtlen pénzügypolitika a válság közepén szükségszerűen kudarcra ítéltetett, akkor a kormány a lakosság nyugdíjcélú megtakarításaihoz nyúlt, s abból a mintegy háromezer milliárdnyi felhalmozásból igyekszik vágyott mozgásterét megteremteni és a szükséges feladatok elvégzését és problémák megoldását megúszni” – olvasható Oszkó Péter elemzésében. „Eközben a tervezetten torz kommunikáció szinte már a nyelvi szabályokat és az egyes kifejezések jelentését is újraírja, hiszen mára együttműködésnek nevezzük a szakmai egyeztetések teljes elutasítását és a hivatalostól különböző álláspontok elhallgattatását vagy nyugdíjmentésnek a nyugdíjcélú megtakarítások felélését.”
Oszkó Péter. Túllépett ingerküszöb
Fazekas István
„Sőt, az utóbbi időben a gazdaság és a költségvetés konszolidációjának hívja a hivatalos, de szakmai körökben egyre többeket megmosolyogtató kormányzati kommunikáció azt az intézkedéssorozatot, melynek eredményeként az elmúlt félév során ijesztő kilengéseket produkált a forintárfolyam, s annak következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a devizahitelesek, a gazdaságra egyre nagyobb mértékű inflációs nyomás nehezedik, miközben az ország tényleges kockázati besorolása a pénzpiacokon már rég a bóvli kategóriába csúszott, s emiatt olyan kamatköltségek terhelik nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, de a költségvetést is, amit már végképp csak különadókkal és a lakossági megtakarítások felélésével lehet átmenetileg befoltozni.
Ennek a költségvetési konszolidációnak nevezett folyamatnak az eredménye, hogy miközben a költségvetés bevételi előirányzatai november végére valójában kedvezőbb arányban teljesültek, mint tavaly, azaz emiatt akár jobban is állhatna az államháztartás egyenlege, addig az utóbbi hónapok kényszerű kiadásai jóval nagyobb arányban merítették ki az eredeti előirányzatokat, melynek következtében tényleg csak egyedi intézkedésekkel tartható a hiánycél. Ehhez pedig a kormány a radikális, ráadásul számos elemében visszamenőleges hatályú adóemelést választotta” – írja többek között a volt pénzügyminiszter.
