Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – egyenlege november végén 1304,8 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves törvényi előirányzat 151 százalékát teszi ki. Az államháztartási (áht) összefoglaló szerint a múlt év azonos időszakában az államháztartás hiánya az egész éves tény 121,6 százalékát tette ki. Ezen belül a központi költségvetés hiánya a 2009. november végi 124,0 százalékos arányhoz képest most az egész évre tervezett költségvetési hiány 154,5 százaléka. A minisztérium által közölt adatok alapján decemberben 440 milliárd forintos többlettel kell zárnia az államháztartásnak, hogy teljesüljön a hiánycél.
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – november havi hiánya 172,0 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés 140,6 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 31,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 0,3 milliárd forintos többlettel zártak. Tavaly az államháztartás központi alrendszerének hiánya 76,6 milliárd forintot tett ki novemberben.
A minisztérium a részletes havi beszámolóban felhívja a figyelmet arra: az első tizenegy hónap egyenlege még nem tartalmazza a "bankadó" második részletéből decemberre várt közel 90 milliárd forintos bevételt, a távközlési, kiskereskedelmi és energetikai szektort érintő válságadók decemberi esedékességű bevételeit (161 milliárd forint), továbbá a decemberben időszerű társasági adó feltöltéseket.
Ezen felül – a hiánycél kockázatmentes elérésének "fokozott szem előtt tartásával" – a kormány egy decemberi határozatában döntött a 2010. évi költségvetési egyenleg teljesítéséhez szükséges további intézkedésekről a költségvetési alrendszerben. A jogszabályból kiderül, hogy elrendelte: az irányítása alá tartozó fejezetek (a költségvetési szerveket és fejezeti kezelésű előirányzatokat is) 2010 decemberében összességében nem teljesíthetnek nagyobb összegű kiadásokat, mint 2010. novemberében.
Az intézkedés eredményeként a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek, a fejezeti kezelésű előirányzatoknak, a társadalombiztosítási igazgatási szerveknek és az elkülönített állami pénzalapok kiadási lehetősége 2010-ben 100 milliárd forintot meghaladó mértékben csökkent.
Az intézkedésekkel Magyarország 2010-ben biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt - közli a tárca.
A központi költségvetés devizaadóssága november végéig 572,7 milliárd forinttal - ebből csak az árfolyamváltozás miatt 548,9 milliárd forinttal - 9.041,2 milliárd forintra növekedett. A devizaadósság devizakötvény kibocsátás következtében 387,3 milliárd, egyéb deviza (swap) műveletek miatt pedig további 1,0 milliárd forinttal nőtt, ugyanakkor a devizaadósság törlesztése 364,5 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósságot. Ezen hatások következményeként november végén bruttó módon számítva a devizaadósság a teljes adósság 44,2 százalékát tette ki - áll az NGM összefoglalójában.
Banai Péter Benő, a tárca helyettes államtitkára arra az írásban feltett kérdésre, hogy mennyit fordított eddig a költségvetés a vörösiszap katasztrófa kapcsán, valamint a bel- és árvízveszély elhárítására, azt a választ adta, hogy a kár 55 milliárd forint volt, a központi költségvetés eddig több mint 4 milliárd forintot költött a helyreállítási munkákra, míg az ár- és belvíz elleni védekezés céljaira mintegy 25 milliárd forintot fizettek ki.
