Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A több mint másfél millió pénztártag érdekében megszólaló horvát nyugdíjpénztári tagok érdekvédelmi szervezete (MIROS) szerint a befektetésekre vonatkozó három törvényi alapelvből legalább kettőt, a biztonságot és a sokszínűséget sérti a részvényfelvásárlás. Megítélésük szerint a súlyos gazdasági válság közepette a pénztártagok szociális biztonságát veszélyezteti a kockázatos ügylet, amelynek esetleges következményeit azoknak kell viselniük, akik nem voltak döntési helyzetben.
A MIROS a horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) hozzáállását is elítéli, mert az hallgatólagosan jóváhagyta a nyugdíjalapok vezetőinek felvásárlási szándékait, ugyanakkor nem tett semmit a nyugdíjpénztári tagok védelme érdekében.
A Mol múlt kedden tette közzé nyilvános vételi ajánlatát az INA részvényeire, amelyekért 2.800 kunát, december 2-i záróáránál 60 százalékkal magasabb összeget kínált. Az akkor újraindult és minden korábbi forgalmi rekordot megdöntő kereskedés során már aznap 2.830 kunás árfolyamra ugrott fel, és azóta is ezen a szinten stabilizálódott az INA-papírok ára a zágrábi tőzsdén.
Az INA legnagyobb tulajdonosa a Mol, amely közel 47,16 százalékot birtokol a társaság papírjaiból, míg a horvát kormány részesedése csaknem 44,84 százalék. A még közkézen lévő mintegy 8 százaléknyi hányadból hétfőig nagyjából 2,6 százaléknyi cserélt gazdát, s mint azt a horvát nyugdíjalapok egyesülete múlt csütörtökön elismerte, tagszervezeteik vásárolták fel az értékpapírokat.
Az ügyletek vizsgálatának szükségességét a múlt héten a Mol is felvetette, mert az INA részvényeinek drágulása mögött ellenséges, spekulációs és manipulatív okokat sejtenek. A HANFA válaszul közölte: nem talált kifogásolnivalót az üzletkötések során, és arra szólította fel a magyar olajtársaságot, hogy tartózkodjon a részvénypiaci ügyletek jogszerűségének minősítésétől.
