A kutatóintézet arra hívja fel a figyelmet, hogy a "jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat". Mindez a GKI szerint előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz majd elkerülhetetlenné.

A 2010-11. évi adócsökkentéseknek  2012 utánra nincs fedezetük - egyebek között azért, mert elfogy a nyugdíjpénztári vagyon -, aminek következtében romlik az ország pénzügyi megítélése, s már addig is gyengülő forintra, illetve a piaci kamatok emelkedésére kell számítani a kutatók szerint.

Az áremelkedés üteme úgy látszik beragad 4 százalék körül és  a kormány láthatóan a jelenleginél magasabb, 3,5 százalékos inflációs célt szeretne - jegyzi meg a GKI, hozzátéve, hogy a monetáris tanács új tagjainak kinevezését követően 2011 tavaszán esetleg az inflációs cél formális emelésére is sor kerülhet. Az infláció az idei 4,8 százalék után 2011-ben 3,8 százalék körül alakul a GKI prognózisa szerint. Az euró éves átlagos árfolyama  - jelentős ingadozások mellett - 2011-ben is az ideihez hasonló, 276 forint lehet , de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától - írja a GKI.

A monetáris tanács (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam, mivel e szint tartóssá válása a devizahitelesek körében a bankrendszer egészét is súlyosan érintő fizetési problémákat okozna - írják.

Az alapkamat jövőre 6 körülire emelkedhet, miközben az euró- és a dollár-kamatok is emelkedésnek indulnak. Komolyabb pénzpiaci bizalmatlanság esetén ennél magasabb magyar jegybanki alapkamat valószínű, kedvező fogadtatású reformprogram esetén viszont tartósan a jelenlegi 5,75 százalékon maradhat az irányadó kamat.

A folyó fizetési mérlegben a 2010. évi, várhatóan 0,5 milliárd euró többlet után 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében 1 milliárd euró deficit keletkezik. Ugyanakkor az EU-támogatások növekedésének  hatására a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlanul 3 milliárd euró marad.

A külső kereslet továbbra is jelentős exportdinamikát tesz lehetővé, de nem nyújt gyorsuló húzóerőt. A kormány adóintézkedéseinek nagyobb része (a különadók - különösen a bankrendszer esetében -, a foglalkoztatás költségeinek széleskörű emelkedése) inkább rontja a növekedési esélyeket.  Ezt csak részben kompenzálja a kvalifikált munkaerő bérköltségének csökkenése, a nyereségadó mérséklése a közepes és nagy cégek számára. A viszonylag gyenge forint főleg az import versenyképességének rontásán keresztül élénkíti a növekedést. Ugyanakkor a fogyasztói keresletet és a bankok finanszírozási képességét a magas hiteltörlesztés, illetve a romló hitelportfolió révén rontja - hívják fel a figyelmet.

A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nő. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik a GKI szerint.

A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül, ami az egész gazdaság - főleg a kkv-szektor - növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ami az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja - figyelmeztet a kutatóintézet. A foglalkoztattak száma 2011-ben néhány tizedszázalékkal, lényegében a 2010. évi csökkenéssel azonos mértékben emelkedik. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik.