Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Gratulálunk a Mol elnök-vezérigazgatói kinevezésedhez! – BKV-s vezetők már hetekkel ezelőtt így üdvözölték a közlekedési céget ma is irányító Kocsis Istvánt, aki erre sokat sejtető mosollyal reagált. Arról, hogy kollégái honnan vették a Molt 2001 óta – a mindenkori kormányoknak, valamint az olajcég részvényeseinek megelégedésére – irányító Hernádi Zsolt távozását és azt, hogy Kocsis kerülne a helyére, csak feltételezések forognak közszájon.
Túry Gergely
Orbán számára mindenesetre két okból is kellemetlen lehet, hogy a vele baráti viszonyban lévő Hernádi áll a Mol élén. Mindenekelőtt abban a törekvésében akadályozhatja, hogy a Mol mint stratégiai cég irányításába az államnak – a privatizáció 2006 végi lezárását követően – ismét beleszólása legyen. Bár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium múlt csütörtökön közölte, nem áll küszöbön az OMV 21,2 százalékos Mol-pakettjét 2009 márciusában megszerző orosz Szurgutnyeftyegaz kivásárlása, a kérdés a magyar–orosz kormányközi együttműködési bizottság napirendjén maradt.
Kétséges, hogy az oroszok által kért mintegy 600 milliárd forintos vételárat elő tudná teremteni a már amúgy is pengeélen táncoló büdzsé. Ezért törekszik a két ország kormánya valamilyen komplex megállapodásra, amely a Mol-pakett értékesítése mellett kiterjedne a Malév adósságainak rendezésére, a paksi atomerőműbe való orosz beszállásra, az EMFESZ-ügy rendezésére és a Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon keresztül vezetésére (HVG, 2010. június 12.).
Horváth Szabolcs
Forrásaink szerint az oroszok az Orbán-kormány gesztusaként értékelnék, ha elérné, hogy Hernádi helyett más kerülne a Mol élére, még ha e kérés furcsa is a cégből épp kiszállni készülő tulajdonostól. Az oroszok azért orrolnak Hernádira, mert harciasan lépett fel a Szurguttal szemben, azt a tulajdonszerzése óta tartott eddigi Mol-közgyűléseken nem engedte szavazni. Emiatt a Szurgut két pert is indított, kérvén a Fővárosi Bíróságtól a Mol-igazgatóság döntéseinek hatályon kívül helyezését. Az első esetben az oroszok nem igazoltatták időben az Energiahivatallal, hogy az OMV-től megvásárolt pakettjükkel öt százalékot meghaladó részesedésre tettek szert. Másodjára pedig csak a közgyűlés után zárult le a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének tavaly áprilisban megkezdett vizsgálata, melyben megállapította, hogy a Szurgut szabályosan vásárolta meg az OMV Mol-részesedését.
Orbán amiatt is aggódhat, hogy miközben jó kapcsolatokat ápol a horvátokkal – s szeretné, ha Horvátország EU-csatlakozási szerződését Budapesten, a magyar uniós elnökség idején írnák alá –, a Mol túlságosan exponálódott a Podravka élelmiszer-ipari cég korrupciós ügyében. A horvát kormány vádja szerint az OTP Bank – a Mol közbenjárására és garanciájával – egy olyan alku részeként nyújtott 34 millió dolláros hitelt a Podravka vezetőinek az állami társaság egynegyedének megvásárlásához, amely szerint, cserébe, a Mol átveheti a részben szintén állami INA olajcég feletti irányítást, noha részesedése 50 százalék alatti. A vád a molosok szerint minden alapot nélkülöz. Szerintük azért lett az övék a döntő szó, mert közel 4 milliárd dollárt pumpáltak az INA-ba, hogy az 2008-ban elkerülje a csődöt. Ráadásul úgy tűnik, a Podravka-ügy belpolitikai indíttatású, fő célja az élelmiszer-ipari céget a magyarokkal állítólag összehozó, már rács mögé is dugott volt miniszterelnök-helyettes, Damir Polancec félreállítása. A horvát–magyar kapcsolatok szempontjából Orbán számára az lehetne a legkényelmesebb, ha nem lenne a Molnál a Podravka-ügyben bármilyen formában is érintett személy.
A Hernádi-utódként emlegetett Kocsis jó barátja, sógora és a Csányi Pincészet Zrt.-ben tulajdonostársa, Csányi Sándor révén kerülhet előtérbe. Csányi ráadásul a Mol igazgatóságának alelnöke is. A Magyar Villamos Műveknél Kocsis vezérigazgatósága alatt közel 10 milliárd forintnyi vagyon tűnt el kétes ügyletek, köztük offshore cégbe történt pénzátutalások kapcsán. BKV-vezérként viszont az idén tavaszi választások előtt feljelentgette a szocialista–szabaddemokrata irányítású közlekedési cég volt vezetőit. Igaz, a hírek szerint egyes kétes szerződéseket Kocsis írt alá, emiatt az október 3-ai önkormányzati választások után az ő talpára is útilaput köthetnek. Ám a Fidesz hálája – és Csányi támogatása – akár a Mol élére is repíthetné.
Csakhogy Hernádinak esze ágában sincs lemondani posztjáról. Vezérigazgatói székéből csak az igazgatóság billentheti ki, az igazgatóságból pedig csak a közgyűlés, több mint ötvenszázalékos szavazati aránnyal. Ám a részvényeseket aligha lehet meggyőzni arról, miért kellene elmozdítani a vállalatot eddig sikeresen vezető Hernádit, és éppen Kocsist megválasztani a helyére. Utóbbi majdani fogadtatását vetítheti előre, hogy amikor múlt pénteken a BKV kiadta a ”kinevezéséről” szóló cáfolatot, a Mol-részvények több mint 2 százalékkal, 22 300 forintra drágultak.
CSABAI KÁROLY
