Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A 1,3 millió lakosú balti ország polgárai ezzel búcsút intettek az eddigi fizetőeszköznek, az észt koronának, amely 1992-ben a szovjet rubelt váltotta fel. Észtországban a volt kommunista tömb államai közül Szlovénia (2007) és Szlovákia (2009) után a harmadikként vezették be az eurót.
Amint elütötte az éjfélt az óra Tallinnban látványos tűzijáték köszöntette a kis balti ország számára történelmi jelentőségű eseményt. Az észt főváros operaházánál az erre az alkalomra elhelyezett pénzjegykiadó automatából az ünneplő tömeg előtt Andrus Ansip kormányfő vette ki az első eurós bankjegyet. Beszédében utalt arra, hogy Észtország az euróövezeti tagok közül a legszegényebb, így van még bőven tenni valója, hogy elérje azokat a célokat, amelyet az eurótagsággal járnak.
A felmérések szerint az észtek hozzávetőleg fele kedvezően fogadta az új fizetőeszközt. A lakosság mintegy 40 százaléka azonban nem. Sokan áremelkedéstől tartanak, illetve attól, hogy Észtország azoknak az euróövezeti tagoknak - Görögország, Írország - a csoportjába kerül, amelyeknek komoly pénzügyi nehézségeik támadtak.
Tallinnban plakátok jelentek meg "Észtország, üdvözlünk a Titanicon" felirattal, utalva a múlt század elején elsüllyedhetetlennek hitt, és mégis már első útján szerencsétlenül járt luxus óceánjáróra, vagyis arra, hogy a balti ország az euró bevezetésével veszélyes vizekre evezhet. Sok észt a koronát siratja, amely a függetlenség egyik jelképévé vált azzal, hogy a Szovjetunióból való kilépés után a rubelt felváltva került forgalomba.
