Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A KSH ugyan pénteken publikálja csak az adatokat, de annyi már most biztosan tudható, hogy 2010 decemberben tovább nőtt az infláció az augusztus-szeptemberi, 4 százalék alatti mélypont, valamint a novemberi 4,2 százalék után, decemberre ugyanis már 4,4 százalékos év/év pénzromlást várnak a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők, míg az éves átlag 4,9 százalék lehet.
A prognózisok szerint idén januárban jelentősen csökken az infláció, ám a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők ez kizárólag a bázishatás következménye. Tavaly januárban ugyanis a gyenge forint és a jövedéki adó emelése megdobta az árindexet. (A 2010. decemberi növekvő árnyomást is az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulásával indokolták az elemzők.)Idén az év első felének inflációs folyamatainak megítélését nehezíti a hatósági árak áttekinthetetlensége – véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Csak a fővárosban 19 százalékkal emelkednek a szennyvízdíjak, miközben a BKV árai változatlanok maradnak. Hasonlóan problémás a lakossági gázár emelkedésének becslése.
Inflációs nyomást az elemzők többsége az élelmiszerárakban és az üzemanyagoknál érzékel 2011-re. Az élelmiszerek árváltozásának megítélése eltérő: egyesek szerint az árnövekedés kezd lecsengeni, mások szerint még érhetik a fogyasztókat kellemetlen meglepetések. A szakemberek többsége nem osztja a jegybank belső inflációs nyomással kapcsolatos véleményét, mely szerint az adócsökkentések révén felpörgő fogyasztás inflációemelő hatással járhat. Kondrát Zsolt, az MKB elemzője szerint a háztartások még érzik a válság hatását, egyértelműen nyomott a kereslet. Hasonló véleményen van Samu János, a Concorde elemzője, aki szerint sem ár-, sem béroldalról nincs inflációs nyomás, még a munkanélküliség is kifejezetten magasnak mondható – ez mind ellentmond egy lakossági fogyasztási boomnak.
