Bencsik János hangsúlyozta: össze kell kapcsolni a közép-európai hálózatokat, mert jelenleg egyoldalú a betáplálási lehetőség, Oroszországból egy vezetéken keresztül érkezik a gáz jelentős része, az osztrák oldali betáplálás kapacitása pedig szűk, azt ki kell bővíteni. Emlékeztetett: meg kellett építeni Románia és Magyarország között egy kapcsolódási pontot, és hamarosan átadják a horvát-magyar gázvezetéket is.

A hosszú távú energiastratégiáról elmondta: annak egyszerre kell biztosítania Magyarország biztonságos és hosszú távú energiaellátását, valamint azt, hogy teljesíteni tudjuk a klímaváltozással kapcsolatos kötelezettségeinket. Kifejtette: az új energiapolitikában hármas szempontrendszert kell érvényesíteni, így a hosszú távú ellátásbiztonság, a megfizethető technológia és a fenntarthatóság elveit vették figyelembe a tervezésnél. A stratégia már elkészült, a kormány hamarosan tárgyalja, és ha egyetért a célkitűzésekkel, akkor elkezdődhet a program társadalmi vitája. Bencsik János elmondta: az energiastratégia májusban, még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerülhet. 

A stratégiának fontos prioritása az állami szerepvállalás megerősítése a Magyar Energia Hivatal jogköreinek kiterjesztésével, amelyből így egy "nagyon erős ipari igazgatási, szabályozó hatóság" lenne - mondta az államtitkár. 2032-2037-ig hosszabbítható meg a jelenlegi négy paksi blokk üzemideje, ennek érdekében a következő hónapokban az Országgyűlés elé terjesztik az atomenergetikával kapcsolatos módosításokat, és megkezdődött az előkészítése annak is, hogy az akkor kieső atomerőművi kapacitásokat tudja az ország pótolni, ennek várható belépési ideje 2025-2030 - ismertette Bencsik János. Hangsúlyozta: a stratégia fontos része az energiahatékonyság elősegítése mellett a megújuló energiaforrások részarányának növelése, erre elsősorban a hőellátásban lehet alapozni. Ezt az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési pályázatai is elősegítik majd - fűzte hozzá.

Bencsik János ismertette: becsléseik szerint 2020-ig - még 20 százalékos energiahatékonyság-növelés esetén is - 10 százalékkal nő majd Magyarország villamosenergia igénye, mivel a főként a városi tömegközlekedésben a fosszilis üzemanyagokról áttérünk a villamos energia alapú közlekedésre.