Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
"Ez nagyon rossz ötlet. Erősen ellenezzük a közös euróövezeti kötvények kibocsátását" - jelentette ki. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközről (EFSF) szólva elmondta: Finnország nem támogatja méretének növelését, de kész tárgyalni arról, milyen eszközökkel lehetne az általa ténylegesen kölcsönözhető összeget megemelni. Az EFSF egy uniós pénzügyi alap, amelynek célja a monetáris unió stabilitásának megőrzése átmeneti pénzügyi hitel nyújtásával a bajba jutott országok számára. Az euróövezet tagállamai az EFSF-kibocsátásokra 440 milliárd euróig arányosan kezességet vállalnak. Finnország az EU GDP-jének csupán 2 százalékát adja ugyan, de vétójoggal rendelkezik az EU döntéseit illetően.
Korábban több magas rangú európai tisztségviselő - köztük Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter - megszellőztette egy esetleges közös euróövezeti kötvény kibocsátásának lehetőségét, amellyel enyhíteni lehetne a bajba jutott eurózónabeli országok adósság-újrafinanszírozási nehézségeit. Németország és néhány másik eurózónabeli állam határozottan ellenzi a kötvénykibocsátás lehetőségét, mivel az szerintük csökkentené a felelőtlen országok hajlandóságát közpénzügyeik rendezésére, továbbá egy közös kamatláb megemelné a szilárd helyzetben lévő államok kamatköltségeit.
