A CIVETS országok annak ellenére, hogy jelentősek közöttük a kulturális, vallási és politikai rendszerbeli különbségek abban közösek, hogy jelentős potenciáljuk van a gyors növekedésére, s azok „megjutalmazására”, akik hajlandóak befektetni egy a BRIC országok után egy lényegesen kevésbé megalapozott piacon – írja elemzésében a Knowledge@Wharton.

Virágkarnevál a kolumbiai Medelinben. Figyelemre méltó piacok

AP

A BRIC országok összesített GDP-je – Jim O’Neill, a Goldman Sachs korábbi vezető közgazdásza szerint – 2018-ra meghaladja az Egyesült Államokét, s 2020-ra már a világgazdaság felét adják. A CIVETS országokban az éves átlagos növekedés a következő húsz évben 4,5 százalék lesz az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza – prognózisa szerint. A BRIC-csoport 4,9 százalékkal, a világ leggazdagabb hét országa (G7) viszont csak 1,8 százalékkal fog növekedni.

Egy korábbi felmérés szerint, amelyet a Knowledge@Wharton és a Fleishman-Hillard piackutató cég készített vállalatvezetők körében a CIVETS országokról, a megkérdezettek többsége azt jelezte, hogy érdeklődik az üzleti lehetőségek iránt ezeken a piacokon. A figyelmüket az alacsony munkaerő- és termelési költségek, illetve az országok növekvő belső piaca keltette fel. A gyengeségek közül a politikai instabilitást, a korrupciót, az átláthatóság hiányát, a gyenge infrastruktúrát említették, és hangsúlyozták, hogy a hazai cégeket és márkák megbecsülése gyenge.

Egy másik probléma, hogy a CIVETS országok kisebbek, mint a BRIC-csoportba tartozók. A legnagyobb Indonézia lakossága 242.9 milliós, Vietnámé 89.5 milliós, majd Egyiptom következik 80 millió lakossal, Törökországnak 77 millió lakója van, Kolumbiának pedig 44 millió. Összehasonlításképpen Oroszország 139 milliós, Brazília 201 milliós, India lakóinak száma 1,2 milliárd, Kínáé pedig 1,3 milliárd. A piac mérete természetesen fontos szerepet játszik az üzleti döntések meghozatalakor. Witold Henisz, a Wharton business school menedzsment professzora szerint egy nyugati vállalat hajlandó túltenni magát néhány rossz lépésen Kínában, mert a jutalom (ha sikerül túljutni a nehézségeken) olyan nagy, ami mindenért kárpótol. Egy CIVETS-országban piacra lépni sokkal komplikáltabb stratégiai döntés, és sokkal nagyobb mértékben esik latba a rövidtávú eredmény, mint egy nagyobb országban. Kínában, ha rosszul megy az első év, akkor még érdemes maradni, Kolumbiában ez már nem biztos, mert nem élet-halál kérdés az ottani jelenlét.

Mauro Guillen, a Wharton mendzsment professzora más fontos különbségekre is felhívja a figyelmet. Kína, Brazília, India vagy Mexikó előnyben van a CIVETS országokkal szemben azért is, mert utóbbiakban kevés jól beépült multinacionális cég található, amelyek előkészíthetnék, megalapozhatnák a további gazdasági növekedést. „Ami a BRIC-csoportot egyedivé teszi, az nem csupán annyi, hogy ezek az országok nagyok, hanem az a tény is, hogy a nemzeti vállalataik elkötelezettek abban, hogy fontos szereplők legyenek a határokon túl is” – vélekedik Guillen.

Abban az EIU is egyetért, hogy a CIVETS-nek nincs akkora gazdasági ereje, hogy újraformálja a világgazdasági rendet, ahogy ezt a BRIC megtette, és az összesített GDP-jük is a G7-ekének csupán egyötöde lesz 2030-ra. Ám a CIVETS országok olyan második hullámos feltörekvő gazdaságok, amelyeknek viszonylag fejlett a pénzügyi rendszerük, nem kell szembesülniük vágtató inflációval, masszív folyó fizetésimérleg deficittel és államadóssággal.

Moszkva. A politikai hullámvasút tönkreteszi a lehetőségeket

creativecommons

„A feltörekvő piacok mindig kockázatosak, de aki kockázatot vállal és okosan csinálja, igazán csinos profitra számíthat. Azaz ez egy nehéz, de érdekes játék” – fejtette ki Mauro Guillen.

Michael Georghean az HSBC vezérigazgatója, aki a CIVETS országok szószólójaként ismert, a hongkongi amerikai kereskedelmi kamarában tartott előadásában kifejtette: „Bármely vállalatnak, amelynek globális ambíciói vannak figyelembe kell vennie ezeket az országokat. Manapság nem engedhető meg, hogy várjunk az üzletekre. Oda kell menni, ahol az üzlet van.”

A CIVETS országok becsült befektetési adatai 2010-ben

EIU

A CIVETS országokon kívül is vannak olyan feltörekvő gazdaságok, amelyek figyelmet érdemelnek. Az EIU egy rövid listát készített ezekről. Nigéria túlságosan is függ a nyersanyagoktól. Irán politikai és nemzetközi kapcsolatai túl instabilak. A Fülöp-szigetek gazdasága egy soha véget nem érő politikai instabilitástól szenved. Ugyan ez hátráltatja Thaiföldet. Pakisztánban a biztonsági problémák váltak akuttá. Banglades túl szegény és túlságosan sérülékeny a klímaváltozás miatt.

A Wharton elemzői felhívják a figyelmet, hogy a gazdasági, befektetési lehetőségek alapján képzett ország csoportok elveszíthetik a homogenitásukat és felbomolhatnak. Kiemelik Oroszország példáját, amely még mindig túlságosan függ a természetes erőforrásaitól, s állandóan szembesül a politikai hullámzással, ami lehetetlenné teszi, hogy valóban a másik három sikeres BRIC ország mell sorolják.

Witold Henisz megjegyzi, hogy Oroszország illusztrálja legjobban a feltörekvő piaci stratégiák kockázatosságát, s azt vetíti előre, hogy öt vagy tíz éven belül egy vagy több CIVETS ország is lemarad majd a többiektől. „Nem fogadnék, hogy melyik, de egy vagy kettő biztosan eltávolodik a többitől” – fejtette ki a Knowledge@Wharton beszámolója szerint.