Bár még meg kell várni az Orbán-kormány februárban bejelentendő átalakításainak részleteit, az irány ígéretes, és a vázolt program számos elemét már az IMF szakértői is szorgalmazták – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a szervezet hazai képviselője. Iryna Ivaschenko szerint ilyen például a jóléti rendszer átalakítása: Magyarország többet költ erre a célra, mint a régiós országok, és a rendszer fenntarthatóságát javítani lehetne az ellátások célzottabbá tételével. Továbbá, amennyiben a jóléti reform ösztönözné a polgárokat a munkaerőpiacra való visszatérésre, ez kedvezően hatna a foglalkoztatásra, a költségvetésre és a növekedésre – mondta a Nemzetközi Valutaalap képviselője. Hozzátette, hogy szükség van az állami tulajdonú vállalatok reformjára, hogy javuljon hatékonyságuk és kisebb terhet jelentsenek a költségvetésnek.

Arra a kérdésre, hogy miért nem javít Magyarország megítélésén az, hogy várhatóan teljesült a 3,8 százalékos tavalyi hiánycél, az IMF képviselője azt mondta, a hiánycél tartása pozitív dolog az unióval történt megállapodás miatt. Szerinte fontos azonban a főszámok mellett a kiigazítások minősége is, azaz annak vizsgálata, hogy az intézkedés tartós és strukturális-e. "A fenntartható költségvetési kiigazítás segíthet Magyarország megítélésének javulásában, illetve az egyik legfontosabb sérülékenységi forrás a magas államadósság csökkentésében" - tette hozzá  Iryna Ivaschenko. Az IMF mindig javasolta a fiskális keretrendszer megerősítését, a költségvetési szabályok létrehozása jó irányba tett lépés lenne - mondta az eladósodás féken tartásáról, illetve ennek alkotmányba foglalásáról Iryna Ivaschenko. "Hogy ez végül bekerül-e az alkotmányba, a törvényhozókon múlik. Számos ország példája azt mutatja, hogy a hasonló korlátozások segítik a költségvetési fegyelem fenntartását, amennyiben megfelelően vannak kialakítva. Várjuk az elképzelés kidolgozását" – tette hozzá.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer módosításával kapcsolatban elmondta, hogy az IMF a költségvetés fenntarthatóságára gyakorolt hatás miatt aggódott, ugyanis az állam a nyugdíjkiadásokkal kapcsolatos hosszútávú kötelezettségei megnövekedtek. "A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét folyó kiadásokra fordítják, ami nem jelent mást, mint a jövő generációitól való kölcsönzést. Mindezek mellett egyszeri adósságcsökkentésre költeni ezt a pénzt jobb, mintha elköltené a kormány. További strukturális intézkedésekkel kell azonban biztosítani, hogy az adósságcsökkentés folytonos legyen" – tette hozzá a Nemzetközi Valutaalap szakembere, aki szerint a korábbi nyugdíjreformmal Magyarország a legjobb országok között szerepelt.

Mint bármelyik másik IMF-tagország, Magyarország is akadályok és büntetőkamat nélkül visszafizetheti az IMF-nek határidő előtt – részben vagy egészben – a felvett hiteleket – mondta a szervezet képviselője arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor egy külföldi lapnak nemrég azt mondta, a valutaalaptól felvett hitel fel nem használt részét még az idén visszafizetné az ország. "A döntés meghozatalakor azonban érdemes megvizsgálni a visszafizetésnek a tartalékok szintjére, az adósságszolgálatra és a hosszú távú finanszírozási tervre vonatkozó hatásait" – tette hozzá Iryna Ivaschenko.

A magyarországi – kisebb részben lengyelországi – elszámolási trükkök sora, valamint a költségvetési reformtervek hiánya aggodalomra adnak okot és sérülékennyé tehetik a feltörekvő európai országokat – nyilatkozta korábban a Reutersnek Anne-Marie Gulde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) európai egységének főtanácsadója, aki szerint nagyon sok a kihívás, és bizonyos dolgok rossz irányba mennek Magyarországon; jelentős konszolidációra van szükség. "A deficit továbbra sem tűnik el, miután továbbra is fizetni kell a nyugdíjasoknak, amit az Eurostatnak is jelenteni kell; (..) azonban ha időszakokon átívelő szempontból nézzük a kérdést, tekintetbe véve a demográfiai állapotot is, akkor azt mondhatjuk, hogy a jövőtől kértek kölcsönt" – fogalmazott Gulde.