Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A kutatók 33 ország 100 városát vizsgálták meg; arra voltak kíváncsiak, melyik település milyen mennyiségű karbont juttat a légkörbe, és mik ennek a fő okai. Az Environment & Urbanization című tudományos folyóiratban megjelent eredmények szerint összességében a világ városai az üvegházgáz-kibocsátás 71 százalékáért felelősek, ugyanakkor egyes városok közösségi közlekedést használó lakosai lefelé húzzák az egy főre jutó kibocsátási átlagot.
Az Egyesült Államok középső részén található 2 milliós Denver egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása például közel kétszerese a 18 milliós New York Cityének, nagyrészt azért, mert New Yorkban nagyobb a népsűrűség és sokkal kevésbé elterjedt az autóval való ingázás. Denver 21,5 tonnás egy főre jutó kibocsátása jóval nagyobb, mint például Sanghajé (11,2 tonna), Párizsé (5,2 tonna) vagy Athéné (10,4 tonna) is – derül ki az elemzésből.
A kínai városok azzal tűntek ki, hogy kibocsátásuk és a vidék kibocsátása között sokkal nagyobb az eltérés, mint más országokban: Pekingé például 10,1 tonna, míg az országos átlag 3,4 tonna. Ez a kutatók szerint a fosszilis energiahordozókra épülő villamosenergia-előállítással, sok város jelentős ipari központjával és a nagyszámú, szegény vidék lakossággal magyarázható.
Rotterdam különösen rossz osztályzatot kapott forgalmas kikötője és nehézipara miatt: a város kibocsátása 29,8 tonna, míg a holland átlag 12,67 tonna. A szerzők szerint hasonlóan kimagasló a nagy repülőtérrel rendelkező települések kibocsátása is.
Általános trend volt, hogy a hidegebb égövben fekvő települések egy főre eső kibocsátása nagyobb, mint a melegebb klímával rendelkezőké, az alacsony és közepes jövedelmű országé pedig alacsonyabb, mint a magas jövedelműeké. Ázsia, Latin-Amerika és Afrika vizsgált településeinek szinte kivétel nélkül alacsony volt a kibocsátásuk; ezeken a helyeken a kihívás az, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan is alacsonyan tartsák azt - mutatnak rá a kutatók.
"A tanulmány arra emlékeztet minket, hogy a világ leggazdagabb városai és ezek leggazdagabb lakosai a felelősek a fenntarthatatlan üvegházgáz-kibocsátásért, nem pedig a városlakók általában" - összegezte David Satterthwaite szerkesztő, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet (IIED) nevű, londoni székhelyű szakpolitikai kutatóközpont és agytröszt vezető munkatársa.
