Helyi pénzzel fizetnének a magyar városok

Több városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtése felett bábáskodó szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához.

Kitörési pontot jelent a helyi gazdaság erősítése - hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Perkovátz Tamás, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet igazgatóságának elnöke, s jelezte: a hetekben Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál e témában.

A soproni és a rábaközi fizetőeszköz kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet Egyesület a két fizetőeszközt csak Sopronra és környékére, illetve a Rábaköz térségére kívánja bevezetni, céljuk szerint a helyi pénzforgalom felgyorsítására, illetve a tőke helyben tartására szeretnék elterjeszteni őket.

Az más kérdés, hogy ezek komplementer rendszerek, egymást kiegészítik - tette hozzá Pezrkovátz Tamás, aki szerint így a soproni szervezet hatóköre Mosonig, Kőszegig, a Rábaközig, Szombathelyig, a határ ausztriai oldalán pedig Felsőpulyáig, Kismartonig, Nagymartonig érhet el.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek elmondta: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem is engedélykötelesek. Ezzel együtt a szakember kiemelte: a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.

Elmondta: ha a Sopron környékén már "bevezetett" soproni kékfrankot, illetve a tervezett rábaközi tallért górcső alá veszi a hatóság, akkor elmondható róluk, hogy területileg korlátozottan használhatóak fel, és elég szűk vállalkozói körben fogadják el őket.

Bartha Lajos elmondta: a két illetékes főhatóság; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB is vizsgálta a soproni kékfrank kibocsátásának körülményeit, és arra jutottak, hogy csupán területileg korlátozottan használhatóak fel, így nem kötötték engedélyhez a forgalomba hozatalt. Ahogy más pénzhelyettesítők, így például a Sodexo-utalvány is, amely a meleg étkeztetésben szerepel pénzhelyettesítőként, a kékfrank vagy a tallér is bizonyos céllal, zárt körben kerül forgalomba.

Bartha Lajos aláhúzta: "nem állítom, hogy egyáltalán nincs hatása a helyi gazdaságra, de néhány közgazdasági kérdés is ott van a hátérben".

Az MNB igazgatója kifejtette: ha valaki egymillió forintot akar egymillió soproni kékfrankra átváltani, ez csak akkor lehetséges, ha előbb belép a HA-MI Szövetkezetbe és legalább egy 100 euró értékű részjeggyel rendelkezik. Ezt követően kerülhet sor a kékfrank kiváltására.

Bartha Lajos kiemelte: mivel ez az utalvány a korábbi utalványokkal (például az étkezési jeggyel) szemben többször is felhasználható fizetésre, ezért az egyéb utalványokhoz képest fokozottan kell a Ha-Mi Szövetkezetnek, mint kibocsátónak garantálnia a soproni kékfrank hamisítás elleni védelmét. A soproni kékfrank körülbelül egy éve van forgalomban, felhasználása területileg Sopron környékére korlátozódik - fűzte hozzá a jegybank igazgatója.