Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar lakosság több mint fele kevesebbet tud megtakarítani, mint 5 évvel ezelőtt, és mindössze ötödük érzi úgy, hogy többet tud félretenni, mint a válság kitörése előtt. A magyarok 15 százaléka ugyanakkor semmilyen megtakarítással nem számol, és havonta 10 ezer forintnál is kevesebbet tesz félre a lakosság csaknem fele – mutat rá a kutatás.
„Az Aviva Csoport nyugdíjhiányt számszerűsítő európai felmérése szerint pedig a magyaroknak havonta átlagosan 45 ezer forintot kellene megtakarítaniuk ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben elfogadható színvonalon tudjanak élni. A megtakarítási hajlandóság erősödéséhez a fogyasztó szemlélettel szemben a jövő anyagi biztonságáról való gondoskodásra, a megtakarítási képesség növeléséhez pedig állami ösztönzőkre lenne szükség” – hangsúlyozta Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója. Szerinte az idei szja-változások jelentősen növelhetik a társadalom bizonyos rétegeinek megtakarítási képességét.
A felmérés szerint a 36 és 45 év közöttiek megtakarítási lehetőségei és képességei esetében a leginkább szembeötlő az arányok eltolódása, hiszen erre a rétegre jellemző a hitelfelvétel és a családfenntartással járó fix költségek magas szintje. Az elmúlt öt évben csak a fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek tudták növelni megtakarítási képességüket, ám az előbbiek alapján tavaly már náluk is az alacsonyabb megtakarítási szint volt jellemző. Az idei adózási, és egyéb piaci változások ugyanakkor pozitív hatással lehetnek mindkét korosztály lehetőségeire.
Korábban a csökkenő megtakarítások okát a megkérdezettek 67 százaléka a gazdasági visszaeséssel magyarázta, 37 százalékuk pedig valamely személyes feltételben jelentkező változással. Ezek között jellemzően a munkahelyi körülmények rosszabbodását, fizetéscsökkenést, a munkahely megtartásának bizonytalanságát, vagy elvesztését értik legtöbbször. Közel sem ilyen mértékben, de többen hivatkoztak a megtakarításokat érintő adószabályok kedvezőtlen változásaira, és a pénzügyi szolgáltatók iránti bizalom csökkenésére is.
A válaszadók fele úgy érzi, nem engedhet meg magának a jelenleginél nagyobb mértékű megtakarítást, 44 százalékuk lehetőségeit valamilyen fennálló hitel törlesztése korlátozza. Ezzel párhuzamosan viszont ahol mégis nőni tud a megtakarítási képesség, ott valamilyen személyes, pozitív változás idézi ezt elő.
Az Aviva által végzett kutatásból kiderül, hogy a fiatalabbak általában rövidebb időtartamú befektetésekben gondolkoznak, mint az idősebbek. Összességében a megkérdezettek fele folyamatosan feléli vagy csak 5 évnél rövidebb ideig fekteti be megtakarításait, és csak kevesebb mint ötödük elképzeléseiben szerepel 10 évnél hosszabb befektetés. Általában véve is, de a rövidebb időtartamú befektetéseknél különösen jellemző a meghatározott célra történő gyűjtögetés.
