Szabályozzák a magyar termék fogalmát az élelmiszeriparban

Hozzátette: a magyar termékről szóló miniszteri rendelet túl van az egyeztetésen, és ha nem kell uniós notifikációra küldeni Brüsszelbe, akkor hamarosan aláírhatják, ha uniós jóváhagyásra is szükség van akkor, az eljárás 3 hónapon keresztül tart.

Kardeván Endre kiemelte, hogy a rendeletben szabályozzák, mi számít 100 százalékban magyar élelmiszernek, milyen feltételeknek kell megfelelni a kézműves, hagyományos, prémium terméknek. Példaként említette, hogy 100 százalékban magyar élelmiszernek számít majd, ha maximum 5 százalékban használnak külföldről származó árut a feldolgozás során.

Kardeván Endre elmondta, hogy január 15-éig társadalmi egyeztetésen volt a hungaricumról szóló törvénytervezet, a beérkezett észrevételeket most dolgozzák fel, és dokumentumot várhatóan az első félévben a parlament elé terjesztik.

Az államtitkár aláhúzta, a kormány programjában is szerepel annak elérése, hogy minél több magyar árut vásároljanak itthon, és a hozzáadott érték az országban maradjon. Szerinte a magyar termékek iránti fogyasztói tudatosság növelése fontos, mert jelenleg inkább az árat nézik a vásárlók. A legutóbbi német dioxinszennyezés esete is rámutatott arra, hogy legjobb védekezése ilyen esetekben a hazai termékek vásárlása.

Pap Krisztián, a Kézműves Magyar Ízek Kft. ügyvezetője, a vásár ötletgazdája elmondta, hogy február 11-13. között Budapesten, a Millenáris épületében 102 kiállító mintegy ezer magyar terméket kóstoltat és árusít. Becslések szerint a kiállításon megvásárolható termékekből évente mintegy 500-550 milliárd forint értékben vásárolnak Magyarországon.

Pap Krisztián szólt arról, hogy Debrecenben áprilisban nyitják a Kézműves Magyar Ízek bolthálózat első üzletét, a tervek szerint magyar élelmiszereket árusító boltokat nyitnak majd Budapesten kívül az összes megyeszékhelyen. Ezen kívül hamarosan elindítják az internetes kereskedést is, ahol az ország összes részéből és a határon túli magyarságtól érkező magyar termékeket is árusítják.