Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Számszerűen a legtöbben a 31-35 évesek közül (24.057-en), a legkevesebben pedig a legfeljebb 20 éves pénztártagok közül (396-an) döntöttek úgy, hogy a magán-nyugdíjrendszerben maradnak - derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) honlapján közzétett adatokból. A maradók többsége férfi.
A maradásról nyilatkozók 63,3 százaléka - 61.695 személy - 26-40 éves. A 26-30 éves pénztártagok 3 százaléka, a 31-35 évesek 3,71 százaléka, a 36-40 éveseknek pedig 4,02 százaléka adott be nyilatkozatot, miközben az átlagos maradási arány a teljes pénztártagság körében 3,12 százalék volt.
A legfiatalabb, legfeljebb 20 éves pénztártagok 0,46 százalékos maradási arányában feltehetően jelentős súllyal esett latba, hogy számlaegyenlegük az eddigi rövid pénztári tagság alatt nem tudott még "meghízni". A következő legfiatalabb, 21-25 éves korosztálynak is csak 1,29 százaléka - 5.106 fő - voksolt a magánrendszer mellett.
A legalább 56 éves pénztártagoknak ugyanakkor a 4,07 százaléka (1.816 fő) adott be nyilatkozatot maradási szándékáról. Az átlagosnál magasabb arányt az magyarázhatja, hogy ebben a korcsoportban feltehetően már magasabb összegű megtakarítás gyűlt össze, s annak is szerepe lehetett, hogy az összeg örökölhető (ha a pénztártag a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevétele előtt meghal). Az 51-55 éveseknek a 2,56 százaléka (4.837 fő), míg a 46-50 éveseknek a 3,11 százaléka (8.858 fő) nyilvánította ki maradási szándékát.
A magánkasszák mellett voksolók 58,66 százaléka férfi, 41,34 százaléka nő. A férfi pénztártagoknak a 3,71 százaléka, a női tagoknak a 2,55 százaléka maradt magánpénztári tag.
