Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A most befejeződő három beruházás után akár évekig nem épül nagyerőmű Magyarországon, holott pótolni kell a 2013-tól leállítandó, elöregedett blokkokat, és kielégíteni a bővülő áramigényt is.
Szakértők szerint 2025-ig összesen 6200 megawattnyi kapacitást kellene létrehozni. Az erőmű-építési kedv azonban a gazdasági válság kezdete óta lanyhul, az MVM épp a minap hátrált ki két projektje mögül. Ráadásul az erőműleállásokat is előre hozhatja az áramtörvényre vonatkozó azon módosító indítvány, amely adott kör számára erőteljesen lefaragná az áramár-támogatásokat. Ezzel 1000 megawattnyi kapacitás kerülhet veszélybe, kiesésük miatt 30–50 százalékkal is drágulhat a távhő.
Az áramkereskedőknek viszont az okoz gondot, hogy mivel a megszüntetendő áramár-támogatási rendszer mégis két év haladékot kapott, azon áramtermelők, amelyek visszatérnének a rendszerbe, versenypiaci szerződéseik felbontására készülnek.
A szakma szerint ha a szabályozási környezet kiszámíthatatlan marad, akkor a befektetői érdeklődést a piac élénkülése sem hozza vissza. Így viszont nem kapnak időben lendületet a hazai erőműprojektek, áramhiány keletkezhet, amely csak importunk erőteljes megnövelésével lesz kezelhető.
Hamarosan eldől, hogy 15 vagy 25 százalékkal csökken-e a kötelező és támogatott árú áramátvételi rendszerben átvett áram ára. Sok érintett társaság már a 15 százalékos csökkentés miatt is a hő termelői árának emelésére kényszerülhet, a 25 százalékos pedig már ellehetetlenítené őket a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint. Bercsi Gábor elmondta, hogy 1000 megawattnyi kapcsolt- energia-termelői kapacitás kiesése 20–50 százalékos távhőáremeléssel fenyeget az ország legtöbb településén. Egy ilyen helyzet szociális válságot is okozhat a területen – írja a Világgazdasdág.
