Hoszni Mubarak távozásának és a békés hatalomátadás hírére tízhetes mélypontra esett az olajár, nyereségbe fordultak a világ vezető tőzsdemutatói és erősödött a dollár.
A piacok fellélegeztek a hetek óta tartó feszültség után: bár Egyiptom nem jelentős olajtermelő, viszont ellenőrzi a Szuezi-csatornát, az olajszállító hajók egyik fő útvonalát, így az egyiptomi zavargások miatti aggodalom is hozzájárult az olajárak emelkedéséhez.
Pénteken, a lemondás után az amerikai WTI könnyűolaj 1,63 dolláros csökkenéssel 85,10 dollárnál járt, tízhetes mélypontján. A dollár New Yorkban 1,3518 euróra és 83,52 jenre erősödött. Korábban 1,3593 dollár ért egy eurót és 83,32 jent adtak egy dollárért.
A lemondás még éppen időben jött ahhoz, hogy a vezető európai tőzsdemutatók is nyereséggel zárjanak, New Yorkban pedig veszteséges tőzsdenyitás után a lemondás hírére már egyértelmű nyereséget mutattak az indexek: a DJIA index 0,14 százalékos, az összetett Nasdaq mutató 0,37 százalékos, az S&P mutató 0,31 százalékos emelkedést jelzett.
A befektetők felbátorodásával ugyanakkor az arany és az amerikai államkötvények iránti befektető étvágy kissé csökkent.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre most kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
