Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A parlament február 21-i döntése értelmében a jövőben az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács külső tagjait.
Hatályba lép pénteken a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása azt követően, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta azt, ezzel megváltozott a monetáris tanács tagok választásának rendje.
A képviselők 286 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény erről rendelkező módosítását. Arról is döntöttek, hogy a jogszabály sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
A módosítás alapján a monetáris tanács - a jegybank elnökén és alelnökein kívüli - tagjait ezután a parlament gazdasági bizottságának javaslatára hat évre választhatja meg a Ház. (A négy külső tag közül eddig kettőt a miniszterelnök, kettőt az MNB elnöke jelölhetett, a kinevezési jog a köztársasági elnököt illette meg; a jelenlegi tagok - Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit - megbízatása március elsején jár le.) Rogán Antal, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke február 21-én az MTI-nek elmondta: a bizottság azon az ülésén, amelyen jelöli a monetáris tanács új, külső tagjait, meghallgatja a jelölteket. Szavai szerint a parlament március 15-ig megválaszthatja a négy tisztségviselőt.
A törvény azt is kimondja, hogy az Országgyűlés - szintén a szakbizottság javaslatára - kizárólag abban az esetben mentheti fel a monetáris tanács általa választott tagját, ha nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár a törvénymódosítás előző héten tartott általános vitájában hangsúlyozta: a változtatással nem sérül az MNB legfőbb döntéshozó testületének függetlensége, vagyis a kormány ezentúl sem tud nyomást gyakorolni a jegybankra. Megjegyezte: a módosítás ellen korábban az Európai Központi Bank sem emelt érdemi kifogást.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.