Az elhibázott gazdaságpolitikai folyamatoknak köszönhetően Magyarország "maastrichti típusú" államadóssága 2010-re 21.790 milliárd forintra nőtt, ami nagyjából a GDP 80 százalékát tette ki. A központi költségvetés bruttó államadóssága 20.041 milliárd forint volt 2010. december 31-én, az állomány átlagos hátralévő futamideje 4,5 év - olvasható abban az elemzésben, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) küldött meg az MTI-nek, hétfőn. Az elemzés szerint emiatt az ország számára "a legnagyobb veszedelmet" az államadósság jelenti napjainkban.

A nemzetgazdasági tárca szerint az elmúlt évtizedben a 2002-es év ilyen szempontból is rendkívül fontos trendforduló, hiszen az első Orbán-kormány a gazdaságot magas gazdasági növekedés ütemmel és csökkenő, jóval a maastrichti 60 százalékos szint alatti államadósság rátával adta át. "Az utána következő szocialista kormányok azonban nem tudtak megfelelő gazdaságpolitikai választ adni a kor kihívásaira, s nyolcévnyi kormányzásuk alatt újra elfutott Magyarország GDP-arányos államadóssága" - olvasható a dokumentumban.

Az elemzés kitér arra: 2002 és 2010 között a nominális adósság 12.000 milliárd forinttal, az adósságráta közel 25 százalékponttal nőtt. A maastrichti 60 százalékos küszöböt 2005-ben lépte át Magyarország, majd folyamatosan távolodott el az eurózóna-tagsághoz szükséges szinttől - mutat rá az elemzés.

A dokumentum szerint az országnak azonban nem csupán a magas államadóssággal kell megküzdenie a közeljövőben. A magyar államadósság kétségtelenül a legmagasabbak közé tartozik a versenytárs államokhoz viszonyítva, a teljes, a háztartásokat és vállalatokat is figyelembe vevő külső adósság szintje azonban szintén kimagasló Magyarországon. 

Ebben szerepe van az utóbbi évtizedben felfutó devizahitelezésnek és az államadósság külső forrásból való finanszírozásnak is. "Ebből az adósságcsapdából kell kitörnünk a következő években" - húzza alá az NGM dokumentuma. A tárca összegzése megemlíti: a központi kormányzati eladósodás a meghatározó az államadósság szerkezetében, de az önkormányzatok a 2000-es évek közepétől egyre nagyobb szeletet hasítottak ki magunknak a maastrichti értelemben vett államadósságból, mára az önkormányzati adósságállomány a teljes adósság több mint 5 százalékát adja. 

Az államadósság forint-deviza arányát tekintve a devizaarány az adósságban 2002-ig csökkent, később a növekvő külföldi befektetői érdeklődés hatására egyre több devizában denominált, azaz deviza alapon kibocsátott kötvényt dobott piacra az Államadósság Kezelő Központ, mára a devizakötvények súlya az adósságportfolióban megközelíti a 24 százalékot. 

Maga az IMF-EU hitelcsomag 2008-2009-ben lehívott összege a teljes adósság mintegy 23 százalékát teszi ki. Emiatt a devizaadósságnak a teljes adóssághoz viszonyított aránya jelentősen megemelkedett, a maastrichti értelemben vett államadósságból a devizaarány a 2002-es 25 százalékról 2010 szeptemberére 47 százalék közelébe emelkedett - olvasható az összegzésben. Az elemzés felveti a felelősség kérdését is, azt, hogy hogyan jutott el az ország eddig az állapotig. 

Az összegzés kitér arra, hogy 2002 óta az akkori ellenzéki politikusok újra és újra figyelmeztették a következményeket fel nem ismerő és tudatosan túlköltekező balliberális kormányokat az államadósság ugrásszerű növekedéséhez vezető intézkedések hibás és veszélyes voltára. A figyelmeztetések azonban évről évre hatástalanok maradtak - olvasható az NGM elemzésében.