Az LMP arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza az államháztartási törvény tervezett módosításra vonatkozó javaslatát, és a közpénzügyi jogszabályokat csak a már őszre ígért átfogó felülvizsgálat keretében, a megfelelő társadalmi és szakmai egyeztetések lefolytatása után módosítsa - közölte hétfőn Scheiring Gábor.

A párt gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője közleményében azt írta, hogy az Orbán-kabinet az államháztartási törvény módosításával akarja csökkenteni a parlament szerepét. Hozzátette, hogy az LMP tiltakozik a törvénytervezet ellen és egyeztetést követel.

Úgy fogalmaz, hogy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett előterjesztés ismét lehetővé tenné, hogy a parlament megkerülésével az előző évről megmaradt állami támogatások egy részét ne az eredeti célokra használják fel. Felhívja a figyelmet, hogy az indítvány a Fidesz-KDNP korábbi saját törvénymódosítását írja felül, "ami azt jelzi, hogy bő háromnegyed évvel a kormányváltás után még mindig fejetlenség uralkodik a Matolcsy György vezette minisztériumban". 

Ennél is "drámaibbnak" nevezi az a módosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy a kormány az Országgyűlés felhatalmazása nélkül dönthessen civil szervezetek, kulturális-, egészségügyi- vagy oktatási intézmények állami támogatásának teljes és végleges törléséről. Szavai szerint - amellett, hogy a javaslat szétzilálja a költségvetés beszámolási rendjét, és áttekinthetetlenné teszi a zárszámadást, felrúgja a magyar alkotmányos berendezkedés két évtizedes hatalommegosztási elvét és gyakorlatát. 

Megjegyzi, hogy az éves költségvetési törvény részletesen meghatározza, hogy milyen célokra és milyen intézmények fenntartására költsék az állami bevételeket. Azt írja, hogy a büdzsé így az Országgyűlés egyik legfontosabb eszköze a népképviselet érvényesítésére. A képviselő úgy látja, kormány azt üzeni, hogy nemcsak az ellenzéki, hanem a saját képviselőivel sem kíván tárgyalni a költségvetésről. "Ez a lépés kormánypárti és ellenzéki választók újabb arcul csapása" - szögezi le Scheiring Gábor.

Az adósok helyzetét is felméretnék

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Központi Statisztikai Hivatal és a települési önkormányzatok jegyzőinek bevonásával méretné fel a lakáshitelesek helyzetét az LMP - írja az erről szóló, a parlamentnek hétfőn benyújtott törvényjavaslatában Vágó Gábor. A képviselő javaslata azt célozza, hogy - személyazonosításra alkalmatlan módon - gyűjtsék össze, hogy hányan tartoznak több mint 90 napja a lakáshitelük törlesztőrészleteivel, mekkora a tartozásuk értéke, az ingatlanjaik becsült értéke.

A vizsgálat arra is kiterjedne, hogy milyen a hiteladósok háztartásainak összetétele, lakóhelyük területi megoszlása, mekkora köztük a munkanélküliek aránya. Felmérnék azt is, hogy mennyi a pénzügyi intézmények által végrehajtás alá volt lakóingatlanok és a lakóval együtt elárverezett ingatlanok száma, milyen ezek területi megoszlása, valamint becsült és árverezési értéke. A vizsgálat kiterjedne az önkormányzatok lakásállományra a szociális-, költségelvű- és piaci bérű önkormányzati lakások megoszlására ás azok kihasználtságára is. Egyúttal azt is megnéznék, hogy milyen hatást gyakorolt a tartozásállományra és a fizetőképességre a készfizető kezesség program, valamint a kilakoltatási moratórium

Indoklásként azt írja, hogy az LMP véleménye szerint az elmúlt húsz évben nem volt jól működő kormányzati lakáspolitika, így a kormányzat nem is rendelkezik kellő információval a lakhatási kérdés komplex megoldására. Szavai szerint ez az állításuk a jelenlegi krízishelyzetben még inkább helytálló. Hozzáteszi, ahhoz hogy hatékonyan fel tudják mérni pontosan mekkora is a krízishelyzet, szükség van egy nagyon alapos helyzetfelmérésre és adatgyűjtésre.

Kitér arra is, hogy a kilakoltatási moratórium vagy annak egy részének feloldása ismeretlen számú ember érint, és az érintettek szociális helyzetéről lényegében semmilyen tudása sincs a kormánynak és az Országgyűlésnek. A problémára csak tervezéssel, pontos adatok alapján lehet felelős megoldást kínálni - olvasható a törvényjavaslatban.