Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell magánszemélyenként a jövedelem juttatásának évei szerinti bontásban az 2005. január 1. és 2010. december 29. közötti időszakban kifizetett, különadó-alapot képező összeget, valamint - jogcímenként megbontva - az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterheket, járulékokat (ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is) és egyéb adatokat.
Az adatszolgáltatás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján közzétett tájékoztató szerint az 53K számú adatlapnak megfelelő tartalommal, csak elektronikus úton teljesíthető. Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek: költségvetési szervek, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott, illetve ilyen forrásokból működési támogatásban részesített szervezetek, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatók.
A 1053-as személyi jövedelemadó (szja) bevallásban a bevallás B lapjának 57. sorában csak a törvény hatálybalépésétől, azaz 2010. december 30-tól megállapított és kifizetett különadó alapot képező, bevételként számfejtett összeget szabad feltüntetni. A törvény hatálybalépése előtt (2010. január 1-je és december 29-e között) a jogviszony megszűnésével összefüggésben megszerzett, különadó alapot képező bevételt a kifizetés jogcímének megfelelő sorban kell szerepeltetni, s a kifizetés jogcíme szerint bevallott, különadó alapot képező jövedelmek utáni kiegészítést (közterhet) a 1053K bevallásban kell szerepeltetni.
