Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A delegáció értékelésétől függ, hogy Görögország megkaphatja-e a hitel soron következő, ötödik részletét. Az athéni vezetés az uniótól 8,7 milliárd eurót, az IMF-től 3,3 milliárdot remél. A megállapodás végrehajtása nem zökkenőmentes a görög sajtó szerint. Gazdasági lapok a múlt héten azt írták, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány a 2009-es 15,4 százalékról 10,6 százalékra csökkent tavaly, holott a kormány azzal számolt, hogy 9,4 százalékig sikerül leszorítani a deficitet.
A hiányt középtávon a 3 százalékos uniós határérték alá kell szorítani. Az athéni vezetésnek ehhez április közepéig egy újabb, összesen 22 milliárd eurós megszorító csomagot kell összeállítania. Ebből várhatóan 15 milliárd euró kiadáscsökkentés, 7 milliárd pedig bevételnövelés lesz. A kormány egyebek mellett az államigazgatás működési költségein és az állami alkalmazottak juttatásain próbál majd tovább spórolni. A bevételi oldalt tekintve például adókedvezmények eltörlését tervezik.
Előfordulhat, hogy a 22 milliárd nem lesz elég, becslések szerint a tervezettnél nagyobb 2010-es hiány miatt további 3 milliárd eurós megszorításra lehet szükség, hogy teljesüljön az idei, 7,4 százalékos deficitcél. A görög kormány ezen felül egy 50 milliárd eurós privatizációs programot is készít. A 2015-ig szóló terv ugyan nem része az IMF-fel és az EU-val kötött megállapodásnak, de ugyancsak a válság enyhítését szolgálja, a bevételből az államadósságot kívánják csökkenteni.
