Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A magyar gazdaság 2010-ben 1,2 százalékkal bővült, mindenekelőtt a GDP-növekedéshez 2,2 százalékponttal hozzájáruló nettó exportnak köszönhetően – szögezi le a HSBC elemzője a pénzintézet legfrissebb, European Economics Quaterly című összefoglalójának Magyarországról szóló fejezetében.
A belső fogyasztás tavaly visszahúzó erő volt, 2,7 százalékponttal mozgatva negatív irányban a GDP-adatot. Ennek a komponensnek hivatott lendületet adni a 16 százalékos egységes személyijövedelemadó-kulcs, a háztartások eladósodottsága ugyanakkor éppen az ellenkező irányban befolyásolja a vásárlási kedvet.
A vállalati beruházások volumenének növekedése a HSBC szerint csak fokozatosan indul meg, döntően a több szektort is érintő különadók, valamint a nehezen teljesíthető hitelfelvételi kondíciók miatt.
Mindent összevetve a „mérleg” az idén és jövőre is a pozitív irányba billen: a HSBC üveggömbje 2011-re 2,5 százalékos, 2012-re pedig 3,1 százalékos GDP-növekedést mutat. Azt, hogy erőteljes „sokkhatásokkal” az alapforgatókönyv nem számol, egyértelműen jelzi, hogy a londoni központú óriásbanknál az idén 255 forintos, jövőre pedig 260 forintos euróárfolyamot valószínűsítenek.
Az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottak: a nyersanyagok drágulása fölfelé nyomja ugyan az árakat, a szigorú monetáris politika, az erős forint és a bérek visszafogott ütemű emelkedése viszont az árstabilitás irányába hat. A prognózis ennek alapján az idén 4,0 százalékos, 2011-ben pedig 3,5 százalékos átlagos éves infláció.
