EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Az év első negyedében mintegy 770 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága - a múlt év december végéhez képest -, 20 812 milliárdra. A forintban és a devizában számított adósság egyaránt megugrott, előbbi 5,5 százalékkal, az utóbbi pedig 2,9 százalékkal, s ezzel a devizaadósság nagysága elérte a 9 097 milliárd forintot.
Az elmúlt évben hónapról hónapra folyamatosan gyarapodott az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint a tartozásunk, többször átlépve a 20 000 milliárdot - írja a Népszava. Pedig a központi költségvetés tartozása még nem is tartalmazza az önkormányzatok költekezését, ami tetemes összeg, nem egy helyhatóság már csődbe is ment az idén.
A legnagyobb tételt - az összes adósságon belül 53 százalékot - a forintban kibocsátott állampapírok jelentik, ezek állománya 603,4 milliárddal 11 040,8 milliárd forintra duzzadt. A piaci államkötvényekben, a diszkont kincstárjegyekben és a lakossági állampapírokban felgyülemlett összegek egyaránt nőttek. A forinthitelek állománya az év első negyedében nem változott, ezek mindössze 3 százalékot képviselnek a teljes adósságból. A második legnagyobb tételt - arányuk 24 százalék - a devizakötvények jelentik, s ezen a téren jelentős változások voltak.
A kormány márciusban kétszer bocsátott ki dollárkötvényt, egyszer 3 milliárd dollár értékben, 10 éves lejáratra, másodszor 750 millió dollár értékben 30 éves lejáratra. Ezek értéke összesen 706,7 milliárd forint. A kibocsátások 490,5 milliárd forinttal növelték meg az adósságot 2010 végéhez képest, az árfolyamnyereséget is figyelembe véve, míg az adósság 20 százalékát kitevő devizahitelek értéke csökkent, így a devizaadósság egyenlege 254,2 milliárdos növekedés - írja a szombati Népszava.
