Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2011 áprilisában 1200-as mintán felmérést végzett a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében. A vállalkozások arra válaszoltak, hogy tagjai-e a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának, illetve hogy egyetértenek-e a kamarai tagság kötelezővé tételével. A válaszoló cégek 32 százaléka kamarai tag, vagyis több mint kétharmaduk nem rendelkezik tagsággal. A nagyvállalatok körében magasabb a tagsággal rendelkezők aránya, mint a közepes cégeknél. Vélhetően a kisebb (250 millió forint alatti árbevételű) cégek körében a tagok aránya még ennél is alacsonyabb.
Az Európai Unió harmonizált módszertanát követve a tagság kötelezővé tételével kapcsolatos véleményeket mínusz 100-tól 100-ig terjedő skálára vetítette a GKI. Eszerint a mínusz 100 az intézkedéssel egyáltalán egyet nem értő, a "0" a semleges, míg a plusz 100 a teljes mértékben egyetértő véleményt testesíti meg.
A felmérés eredménye szerint a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével (-21 pont), közülük a tagsággal nem rendelkezők erősebben ellenzik az intézkedés bevezetését (-29 pont), míg a kamarai tagok csak enyhén ellenzőek a kérdésben (-3 pont). Méret szerinti összehasonlításban a közepes cégek jobban ellenzik a tagság kötelezővé tételét (-24 pont), mint a nagyvállalatok (-16 pont). E mögött természetesen az is meghúzódhat, hogy nagyobb költségvetésből kisebb gond kifizetni a kamarai tagdíjat, illetve a kamara lobby tevékenysége kifizetődőbb a nagyobb cégek számára.
Az összesítésből az is kiderült, hogy a kamarai tagok 27 százaléka ellenzi a tagság kötelezővé tételét, 26 százalék egyetért vele. A tagsággal nem rendelkezőknél az ellenzők aránya 42 százalék, s mindössze 7 százalék támogatja a kötelező tagságot.
