Átvenné az ellenőrzést az állam a vízdíjak fölött

Miért kellene Mari néninek megfizetnie az utcája végén működtetett kemping veszteségét, ha nem ő jár oda sátorozni? Efféle dilemmával küzdenek évek óta a vízügyi szakemberek, mivel számos településen olyan költségeket építenek be a víz- és csatornadíjakba, amelyeknek semmi közük sincs a közszolgáltatáshoz.

  • hvg.hu

A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. déjtái üzemében. Egy lépés előre
Horváth Szabolcs
Mindeközben az elmúlt 20 évben alig fordítottak pénzt a víziközművek felújítására. Debrecentől Mezőkovácsházán át Ózdig rengeteg olyan önkormányzat van, ahol a víziközművek üzemeltetője egyben a helyi strandot vagy kempinget is működteti (az említett három településen a vízdíj sorrendben 197, 300, illetve 504 forint köbméterenként). A konkrét turisztikai szolgáltatásokon kívül az is bevett gyakorlat, hogy a nyereséges vízszolgáltatást végző társaság például hirdetési felületek vásárlásával segíti a helyi, önkormányzati média talpon maradását.

Ezt az ellentmondásos gyakorlatot szüntetné meg a víziközmű-törvény, amelyet Illés Zoltán államtitkár bejelentése szerint még a nyári szünet előtt elfogadhat a parlament. Első lépésként a törvény kimondaná, hogy víziközművagyon csak állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet. E mutatvány azonban aligha kivitelezhető, ha az állam változatlan tarifák mellett akarja felújítani a becslések szerint ezermilliárd forintnyi ráfordítást igénylő víziközműveket.

Az okokról bővebben a HVG csütörtöki számában olvashatnak.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

További cikkek
2026 23. lapszám