Frank-Jürgen Weise szerint 2025-ig 6-7 millió fős pótlólagos szakemberigény alakul ki, amelyet a hazai munkaerő "talán fele részben" lesz képes betölteni. Emellett a német cégek oda telepítik majd tevékenységeiket, ahol szakembereket találnak, de racionalizálásra is kényszerülnek, hogy kevesebb képzett dolgozóra legyen szükségük. Ugyanakkor ezzel együtt is több mint kétmillió képzett munkaerőre    lenne még szükség, akiknek külföldről kellene érkezniük, ahhoz, hogy a német gazdaság megfelelő növekedése fenntartható legyen - véli Weise.

Tavaly, évek óta először, többen érkeztek Németországba, mint amennyien végleg elhagyták azt. A szövetségi statisztikai hivatal napokban közölt beszámolója szerint az elmúlt esztendőben 128 ezerrel haladta meg a bevándorlók száma a kivándorlókét.

A jelentésből kitűnik, hogy a bevándorlók legnagyobb csoportja - szám szerint 126 ezer fő - Lengyelországból jött. A lengyeleket a románok követik (75 ezren), majd a bolgárok következnek (39 ezren). A statisztika szerint a dobogó negyedik, ötödik és hatodik helyén holtversenyben Magyarország, az Egyesült Államok és Törökország áll, a három országból egyformán 30 ezren érkeztek tavaly Németországba.
 
A bevándorlói többlet annak jele, hogy javult a német gazdaság helyzete, és mindez a munkaerő-piacon is érezteti hatását - hangoztatták a szakértők, akik annak a reménynek adtak hangot, hogy ez az irány az idei esztendőben is folytatódni fog. Egyrészt azért, mert tart a német gazdasági fellendülés, másrészt, mert május elsejétől Németország is feloldotta a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-közép-európai országokkal - köztük Magyarországgal - szemben elrendelt munkaerő-piaci korlátozásokat. Becslések szerint nem kizárt, hogy a következő években a szóban forgó bevándorlói többlet ebből fakadóan évente átlagosan 100 ezret meghaladó lesz.