Tegnap civilekkel találkoztak a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői, a megbeszéléseken a Magyar Hírlap által megszerzett megállapodásnak ellentmondó információk hangoztak el a minisztérium részéről, így feltételezhető, hogy a megállapodás még mindig nem végleges - írja a Portfolio.hu. Dabasi Tamás, a tegnapi megbeszélésen részt vevő Fehér Kéményseprők elnöke az MTI-nek ugyanis azt mondta: a minisztériumi képviselők arról beszéltek, hogy a sajtóhírekben szereplő 190 forinttal szemben 160 forinton rögzítenék a törlesztőrészletekben alkalmazott frankárfolyamot, ráadásul a hitelek futamidejét akár ötven évre is meghosszabíthatják az adósok. Szavaiból azonban kiderült: az árfolyamrögzítést ők nem támogatják. A Magyar Hírlap úgy tudja, holnapig eldőlhet, mi kerül a végső csomagba, a lap birtokába került, aláírás nélküli dokumentum mindenesetre több lényeges elemet tartalmaz.

Ilyen elem a törlesztési árfolyam korlátozása, amelyben 42 hónapig, de legkésőbb 2015. június 30-ig a hitelezők legfeljebb 190 HUF/CHF, 265 HUF/EUR és 199 HUF/100 JPY árfolyamot alkalmaznak. E rögzített árfolyam és a tényleges törlesztési árfolyam különbségére az eredeti hitelt nyújtó speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt (Gyűjtőszámla Hitelt) nyújt. A részvételre az a devizahiteles jogosult, akinek nincs 90 napon túli késedelme, hitelének hátralévő futamideje legalább 24 hónap, a Gyűjtőszámla Hitel szerződésének megkötését követően pedig nem vesz részt banki vagy állami fizetéskönnyítő programban.

A programra történő belépésre a jogszabályban meghatározott időpontot követő 6 hónapban kerülhet sor. Az ügyfél elveszti az árfolyamvédelmet, ha legalább 90 napos késedelembe csúszik. A Gyűjtőszámla Hitel kamata az árfolyamvédelem időtartama alatt havonta tőkésedő módon a 3 havi BUBOR mértékének felel meg (jelenleg 6,1 százalék), ezt követően pedig piaci kamatozású. 

A Nemzeti Eszközkezelő Társaságról szóló információk szerint a törleszteni nem tudó, szociálisan leginkább rászoruló magánszemélyek esetében az ügyfél és a hitelező együttesen 2014. december 31-ig kezdeményezheti a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló, az adós lakhatását biztosító ingatlan megvásárlását jogszabályban rögzített áron. Ez a kölcsönszerződésben megállapított forgalmi értéknek Budapesten és megyei jogú városokban 55 százaléka, városokban 50 százaléka, községekben és nagyközségekben pedig 35 százaléka. Az eszközkezelő a hitelező hozzájárulásával az ügyfél által adott eladási ajánlatot elfogadja, ha az ügyfél szociálisan rászorultnak minősül, az adós háztartásában legalább egy eltartott személy van, a lejárt jelzáloghitel-tartozás meghaladja a 180 napot (és összege eléri a minimálbér kétszeresét), a kölcsönszerződést 2008. szeptember 30. előtt kötötték, valamint a lakásnak a kölcsönszerződésben megállapított forgalmi értéke nem haladja meg Budapesten és a megyei jogú városokban a 15 millió, másutt a 10 millió forintot.

A Portfolio.hu összefoglalója szerint az eszközkezelő azokat nem védené, akik jelentősen túlvállalták magukat, vagy a hitelösszegük relatíve kis összegű volt: azok jogosultak csak, akiknél az ingatlan hitelbiztosítéki értéke nem haladta meg a hitel 80%-át, de elérte a 25%-át. Végül pedig feltétel, hogy az ingatlanban lakó adósnak és/vagy közeli hozzátartozójának ne legyen lakhatást biztosító más tulajdonjoga vagy használati joga. A jelzáloghitelt nyújtó a vételárból meg nem térülő követelését a hitelfelvevővel szemben elengedi, az ügyfél pedig határozatlan időtartamú bérleti jogot valamint meghatározott időtartamig visszavásárlási jogot kap.

A moratórium 2011. július 1-jével megszűnik, a lakáspiaci zavarok elkerülése érdekében azonban a 30 millió forintot nem meghaladó értékű lakóingatlanok árverési értékesítésére kvótarendszer lép életbe. Ennek értelmében az egyes hitelezők (illetve cégcsoportok) a 90 nap feletti késedelemmel rendelkező lakossági jelzáloghitel-szerződések darabszámának 5 százaléka esetében kezdeményezhető árverés negyedévente, az 5 százalékos kvótát megyénként valamint Budapesten külön-külön kell alkalmazni. A kvótarendszer szabályait félévente felülvizsgálják.

Mind a fizetési problémával küzdő hiteladósok, mind a fedezeti lakóingatlanjaikat megvásárlók államilag támogatott lakáshitelt kaphatnának - teszi hozzá a Portfolio.hu. Az állami támogatás 5 évre szólna, és évente csökkentett mértékű (degresszív) lenne, állampapír-piaci referenciakamathoz kötve. Induló mértéke az állampapír-piaci referenciahozam 55 százaléka, és évente 5 százalékponttal csökkenne. A jogszabály hatályba lépését követően 24 hónapig lehetne ilyen hitelkonstrukciót igényelni. A fizetési problémával küzdő, eredeti adósok lakásainak megvételéhez különböző feltételeknek kell teljesülnie, a kamattámogatott hitel nyújtója pedig csak az a hitelintézet lehet, akivel szemben az eredeti hiteladós tartozás fennáll.