A bankok romló hitelezési képessége miatt szigorodott a hitelezés - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisban végzett kutatásából, amelyet csütörtökön tett közzé. A vizsgálat kimutatta, hogy tovább szigorodtak a vállalati hitelezés feltételei, s ez  a következő félévben is folytatódhat - mondta Homolya Dániel, az MNB stabilitási területért felelős vezető elemzője. A bankok körében végzett felmérés az első negyedévi adatokra épül, illetve a következő két negyedévre vonatkozó várakozást tükrözi. 

A felmérés eredmény tanúsítja, hogy néhány nagybank csökkenti hitelkínálatát, miközben a válaszadó bankok többsége csak a jelenlegi hitelezési feltételek enyhítése nélkül hajlandó növelni hitelezési aktivitását. A bankok azt is közölték, hogy  a hitelezési feltételek szigorítása nemcsak a gyenge tőkeakkumulációs és tőke-vonzóképességgel magyarázható, de a külföldi devizaforrások szűkülésével és drágulásával is. 

A folyamat a vállalati hitelállomány alakulásában is jól tükröződik: az idei első negyedévben  120 milliárd forinttal csökkent az állomány a tavalyi év utolsó negyedévében mért 100 milliárdos esés után, azaz két negyedév alatt összesen 220 milliárd forinttal kisebb az árfolyamszűrt hitelállomány. A magyar vállalati hitelállomány első negyedévi, lefelé mutató grafikonja a balti országokéhoz simul, miközben a visegrádi országoknál már növekedésnek indult a vállalati hitelállomány, s ez érvényes az eurózóna országainak átlagára is. A felmérés szerint a bankok 2011 végére várják a fordulatot a vállalati hitelkeresletben - jelezte Homolya Dániel. 

Miközben a lakáscélú hitelek feltételei érdemben nem változtak - és a bankok a következő félévben sem várnak jelentősebb elmozdulást -, a fogyasztási hitelek esetében a bankok 18 százaléka szigorított a hitelezési feltételeken, miközben 7 százalék a következő fél évben tervez enyhítést - mutatja a felmérés. A háztartások hitelállománya az idei első negyedévben, akárcsak múlt év utolsó negyedében 100 milliárd forinttal csökkent. Az elmúlt félévben így 200 milliárddal zsugorodott az állomány.

A bankok válaszaiból leszűrhető, hogy a lakossági hiteleknél 2012-ben, valószínűleg az első félévben várható kedvező fordulat - magyarázta az MNB elemzője. Hozzátette: ebben a szektorban is a balti államokhoz hasonlóan, lefelé mutat a magyar grafikon, miközben a visegrádi országoknál folyamatosan emelkedik. A jelzáloghitel-állományon belül mintegy 1 százalékponttal tovább emelkedett az átstrukturált hitelek aránya, így 2011 első negyedévének végére már a teljes jelzáloghitel-állomány 10,4 százaléka esett át átstrukturáláson. Mivel azonban az átstrukturált jelzáloghitelek mintegy kétharmadának még nem járt le a könnyített törlesztő teherrel járó türelmi ideje, így az átstrukturálások sikerességét még nem lehet megítélni. 

A banki válaszok alapján a kereskedelmiingatlan-hitelek körében is jelentősek az átstrukturálások: 2011 első negyedévének végére az  állomány 18 százalékát strukturálták át, és az év végére 30 százalékos arányt várnak. Az MNB felmérése úgy összegez, hogy a  rossz ingatlanpiaci helyzet miatt a bankok aktív átstrukturálási politikája kényszerhelyzetre utal, ami növeli a kereskedelmi ingatlanhitelek "örökzölddé válásának" kockázatát. Ez azt jelenti, hogy a bankok a kereskedelmi ingatlanhitelek folyamatos átütemezésére kényszerülhetnek.