A foglalkoztatottak száma 27 800 fővel, 3 731 100 főről 3 758 900 főre nőtt egy év alatt (0,7 százalék), ami az elmúlt öt hónap legdinamikusabb növekedése. A 15-64 évesek körében a foglalkoztatottak száma 26 000 fővel, 3 701 900 főről 3 727 800 főre emelkedett az egy évvel korábbi adathoz képest, 55 százalékra növelve a foglalkoztatottsági rátát. A kedvező munkapiaci trend mögött elsősorban a külső konjunktúra javulásával együtt járó bővülő hazai ipari termelés, valamint az élénkülő külkereskedelmi termékforgalom munkaerő-keresletet növelő hatása húzódik meg.

A 15-74 év közötti korosztály esetében a foglalkoztatottak száma a 2010. február-áprilisi időszaki 3 731 100 főről 2011. február-áprilisra 3 758 900 főre nőtt, amely a korcsoport foglalkoztatási rátáját az előző év azonos időszakában mért 48,5 százalékról 48,9 százalékra növelte.

A nemzetközi összehasonlításban használt 15-64 éves korosztály esetében a foglalkoztatottak száma a 2010 azonos időszakában mért 3 701 900 főről 3 727 800 főre, a foglalkoztatási ráta pedig 54,7 százalékról 55 százalékra nőtt. A 15-64 évesek körében a férfiak foglalkoztatási rátája 60,1 százalék, amely 10 százalékponttal haladja meg a nők foglalkoztatottsági arányát (50,1 százalék). Korcsoportonkénti eloszlást tekintve összességében a 45-49 éves korúakat jellemzi a legmagasabb foglalkoztatottsági ráta (75,7 százalék), azonban a nemek között eltérő korcsoporti eloszlás figyelhető meg. A férfiak foglalkoztatási aránya 35-39 éves korúak esetében mutatja a legmagasabb értéket (83,6 százalék) míg a nők esetében 45-49 éves korban éri el a maximumát (73,8 százalék).

Nyáron jött a fordulat

A foglalkoztatottság 2010 év elején mutatkozó jelentős visszaesése az előző év azonos időszakához képest a nyári hónapokban fordult meg, amitől kezdve stabil növekedés volt tapasztalható. A folyamatok mögött a stabilizálódó gazdaság, valamint a kedvező külgazdasági konjunktúrával együtt járó bővülő hazai ipari termelés, illetve az élénkülő külkereskedelem húzódik meg.

2011 I. negyedévében tovább folytatódott a nemzetközi gazdasági környezet javulása, ami kedvező hatást gyakorolt a hazai ipari termelésre, valamint az exportra termelő szektorok kibocsátására, ezzel növelve a foglalkoztatottak számát. Az EU27 esetében a bruttó hazai termék növekedése 2011 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva (szezonálisan és naptárhatással kiigazítva) 2,5 százalékkal növekedett. Az EU-n belül a gazdasági növekedés hajtóereje a Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnerének számító német gazdaság volt, amely 4,8%-os növekedést ért el.

A kedvező konjunktúra a külkereskedelem terén is éreztette a hatását. Előzetes adatok szerint 2011 első negyedévében a kivitel euróértéke 23 százalékkal, a behozatalé 22 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.

Az erőteljesen exportorientált hazai ipari termelés az év első három hónapjában 2010 azonos időszakához viszonyítva 12 százalékos bővülést mutatott, míg a szektor exportértékesítése esetében 17 százalék volt a növekedés mértéke. Az export értékesítés növekedésének pozitív hatását némileg tompította azonban a belföldi értékesítés 5,1 százalékos visszaesése. Ezek hatására az iparban foglalkoztatottak létszáma 4,7 százalékkal nőtt előző évhez képest. A feldolgozóiparban a létszámbővülés mértéke 5,5 százalék volt.

A foglalkoztatási adatok javulásában a nemzetközi konjunkturális hatások mellett nagy szerepe volt a kormány gazdaságpolitikájának is. A kis-és középvállalkozások – amely szektor a legnagyobb foglalkoztató hazánkban – helyzete folyamatosan javult, hiszen a kormány döntésének értelmében a rájuk vonatkozó 10 százalékos társasági adó kulcs jelentős mozgástér-bővülést jelentett számukra. Emellett 10, jellemzően a KKV szektort terhelő kisadót szüntettek meg.

2011 első három hónapjában tehát a gazdaság stabilizálódásával párhuzamosan javult a hazai ipar helyzete, valamint bővült a külkereskedelmi volumen, amely pozitívan hatott Magyarország foglalkoztatottsági helyzetére. A kedvező trend a kormány gazdaságpolitikájának, valamint a világgazdasági konjunktúrának volt köszönhető. A magyar kormány továbbra is kiemelt célként kezeli a foglalkoztatottság növelését, különösen az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó vállalás teljesítését, miszerint 2020-ra a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátájának el kell érnie a 75 százalékos szintet.