Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az ÉFOSZ szerint a különadó nem biztosítaná az elvárt bevételt a központi költségvetés számára a kisadókra jellemző magas ellenőrzési és adminisztrációs költségek miatt. Úgy vélik, a vállalkozások terheinek indokolatlan növelésének elkerülése érdekében előzetes hatásvizsgálat elkészítése elengedhetetlen.
A szövetség a kérdésről az elmúlt hónapokban több alkalommal egyeztetést kért a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól, azonban a tárca erre eddig nem adott lehetőséget - olvasható a közleményben. Az ÉFOSZ szerint a piaci verseny torzulásához vezetne, ha egyes, egyébként a hatályos jogszabályoknak megfelelően előállított élelmiszeripari termék-csoportokat diszkriminatív adóval sújtanának. A közlemény szerint a Trend Budapest Piackutató cég közelmúltban végzett reprezentatív kutatása szerint a magyar fogyasztók 70 százaléka elutasítja az élelmiszereket sújtó különadó tervét. Ráadásul a lakosság nem a sós, cukros vagy zsíros ételeket okolja az elhízásért, hanem egészségtelen életmódját és a bőséges házi kosztot - teszik hozzá.
Az ÉFOSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a kormányprogram stratégiai célként jelöli meg az adócsökkentést, a fogyasztásbővítést, a termelő ágazatok támogatását, valamint a munkahelyteremtést. Ugyanakkor az ágazatot érintő egyéb központi terhek - például a környezetvédelmi termékdíj, a kötelező kamarai tagság - növekedésével párhuzamosan egy esetleges élelmiszeripart érintő különadó egyértelműen e célok megvalósítása ellen hatna.
A szakmai szervezet közleményében megjegyzi azt is: Magyarországon az élelmiszerárak szintje jelenleg is magasabb a régió országainak árszintjénél, az élelmiszereket sújtó 25 százalékos általános forgalmi adó pedig az uniós tagállamokban alkalmazható maximális érték, miközben számos országban 0 vagy 5 százalékos adókulcsot alkalmaznak az élelmiszerek esetében.
