Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A határozat szerint a berlini kormány csak akkor járulhat hozzá Görögország pénzügyi támogatásának folytatásához, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt vesz a programban, és a terheket nemcsak az államok, hanem a magánbefektetők is viselik. A cél Görögország hitelképességének biztosítása és az igazságos tehermegosztás az államok - vagyis az adófizetők - és a magángazdaság szereplői között.
Görög részről ambiciózus és gyorsan végrehajtható privatizációs programra van szükség a támogatás folytatásához. Az állami vagyon magánosítását a határozat szerint "nemzetközi szakértelem" igénybe vételével kell biztosítani. A megfogalmazás arra a már korábban felvetett gondolatra utal, hogy a privatizációt példa nélkül álló módon külső - azaz külföldi - felügyelet alatt kell véghezvinni. Az előterjesztő Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint "Görögország és Európa súlyos helyzetbe került". További támogatás nélkül az euróövezeti tagország fizetésképtelenné válhat, ami veszélybe sodorhatja az egész világgazdaságot.
A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen a magánbefektetők részvétele, az adósságválság terhét nem lehet mindenestül az adófizetők vállára helyezni. A megfelelő megoldás az volna, ha a lejáró görög állampapírokat késedelem nélkül új kötvényekre váltanák át a magánbefektetők. Görögország így lélegzetvételnyi időhöz jutna, mialatt végrehajthatja a piaci bizalom visszaszerzéséhez szükséges reformokat.
