Az egyik előterjesztés a Nemzeti Eszközkezelő felállítását célozza annak érdekében, hogy az megvásárolja a hitelezőktől azon személyek lakóingatlanát, akiknek az devizalapú, illetve forintalapú jelzáloghitel-szerződésből fakadó tartozás miatt árverezésre kerülne.

HVG

Egy másik előterjesztés az eszközkezelő által indítandó szociális családiház-építési programról szól majd. Ennek célja az, hogy az állam elhelyezést biztosíthasson azoknak, akik devizaalapú, vagy forintalapú jelzáloghitel-szerződésből fakadó tartozás miatt elveszítették a lakóingatlanukat.

Egy további pedig azt célozza, hogy a helyi önkormányzatok elhelyezést biztosítsanak azoknak, akik deviza-, illetve forintalapú jelzáloghitel-szerződésből fakadó tartozás miatt elveszítették lakóingatlanukat.

Egy további pedig azt célozza, hogy a helyi önkormányzatok elhelyezést biztosítsanak azoknak, akik deviza-, illetve forintalapú jelzáloghitel-szerződésből fakadó tartozás miatt elveszítették lakóingatlanukat.

Orbán Viktor miniszterelnök május 30-án, Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével közös tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány ötpontos otthonvédelmi akciótervben állapodott meg a bankszövetséggel a lakáshitelesek megsegítésére: árfolyamgátat vezetnek be, megszűnik az árverezési moratórium, létrejön a nemzeti eszközkezelő, visszaállítják a devizaalapú lakáshitelezést, és bevezetik az otthonvédelmi kamattámogatást.

A parlamentnek június 10-én beterjesztett törvényjavaslat már rendelkezik a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről, valamint hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálog alapú devizahitelezést. A kormány mostani határozata ezekkel kapcsolatban is megfogalmaz feladatokat a tárcáknak.
A svájci frank, euró és japán jen alapú jelzálogfedezetű hitelt felvett természetes személyek törlesztési árfolyam korlátozása érdekében - azonnali határidővel - elő kell készíteni a szükséges jogszabály-módosításokat, és a kormány elé terjeszteni. Ezekben a 2014. december 31-ig alkalmazandó törlesztési árfolyamszinteket a svájci franknál 180 forinton, az eurónál 250 forinton a japán jennél 2 forinton kell meghatározni.

A kamattámogatási rendszerrel kapcsolatban szükséges jogszabály-módosításokat szintén azonnali határidővel a kormány elé kell terjeszteni azzal, hogy: azon adósok vehetnek igénybe állami kamattámogatást, akik jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben állnak, lakóingatlanukat eladják, és kisebb értékűt vásárolnak. A kamattámogatás legfeljebb öt évre adható, mértéke legfeljebb évi 3,5 százalék; az intézkedés éves költségvetési kihatása nem haladhatja meg az 1,5 milliárd forintot.

Azonnali határidővel kell elkészíteni a 2011. július 1-jéig fennálló lakóingatlan-értékesítési és kilakoltatási tilalom fokozatos feloldásának jogszabályi hátterét is, amelynél a következő szempontokat kell figyelembe venni: 2011. július 1. és 2011. szeptember 30. között kizárólag a hitelfolyósításkor 30 millió forint forgalmi értéket meghaladó értékű és 20 millió forint hitelösszeget meghaladó hitelszerződés mögött fedezetként álló lakóingatlanok árverési értékesítésére és birtokba vételére lesz lehetőség. 2011. október 1-jétől a kilakoltatás és árverezés lehetősége kiterjed a 30 millió forintnál kisebb értékű, illetve 20 millió forintnál alacsonyabb hitelösszegű ingatlanokra is, és ezzel egyidejűleg kvótarendszer bevezetésére kerül sor oly módon, hogy a 90 napot meghaladó fizetési késedelemmel rendelkező lakossági jelzáloghitel-szerződések darabszámához viszonyítva 2011. negyedik negyedévében azok 2 százalékának, 2012-ben negyedévente 3 százalékának, 2013-ban negyedévente 4 százalékának, 2014-ben negyedévente 5 százalékának esetében kezdeményezhető árverés. 2015. január 1-jétől minden érintett ingatlan szabadon értékesíthető és birtokba vehető; a kvótákat megyénként, valamint Budapesten külön-külön kell alkalmazni.

A kormányhatározat szerint június 15-ig el kell készíteni a külföldi devizában történő jelzáloghitelezés újraindításáról szóló előterjesztést is azzal, hogy a devizaalapú jelzáloghitel felvételére akkor nyíljon mód, ha a hitelfelvevő természetes személy havi bruttó jövedelme meghaladja a mindenkori havi minimálbér tizenötszörösét, és e jövedelem abban a devizában keletkezik, amelyben a hitelt fel kívánja venni.

A devizahitelesek helyzetének megerősítésére vonatkozó intézkedéscsomagot június 30-ig kell bejelenteni az Európai Bizottság Verseny Főigazgatóságának a határozat szerint.