szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világgazdasági növekedés 2010-ben gyorsabb volt a korábban vártnál. A kedvező folyamatok az idei év első negyedévében is éreztették hatásukat: a hazai kivitel szempontjából kiemelkedően fontos német export és ipari termelés bővülése dinamikusabb volt a korábbi előrejelzéseknél, így a külpiacokon jelentős növekedését érhetünk el. A válságot követő gazdasági kilábalást azonban jelentős kockázatok övezik – írja a Századvég Gazdaságkutató Zrt. negyedéves elemzésében.

Az egyik ilyen tényező a globális nyersanyagárak, ezen belül is az élelmiszer és energiaárak meredek emelkedése, ami rövidtávon érdemben gyorsítja a fogyasztói árak növekedését. A fejlődő államokban a magasabb infláció tartós lehet, a gazdaság esetleges túlfűtöttsége miatt. A másik fontos kockázati tényező az eurózóna egyes országainak adósságával kapcsolatos bizonytalanság, ami a kockázatvállalási kedv jelentős csökkenésén keresztül az elvárt hozamok emelkedését és az eszközárak további esését eredményezheti.

AP Photo

A hazai gazdasági növekedés továbbra is kétarcú: a bővülés motorja változatlanul az export, és a kivitelre termelő feldolgozóipar, míg a belső felhasználás, és ezzel együtt a szolgáltatások növekedése elmarad a korábban várttól. A fogyasztás bővülését a háztartások megnövekedett óvatossága, a magas munkanélküliségi ráta, az erős svájci frank, valamint a hitelezés akadozása mellett 2012-től várhatóan a konvergenciaprogram intézkedései is érdemben visszafogják. Pozitívan hat ugyanakkor a fogyasztásra 2011-ben az szja-változás, illetve a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok közvetlen kifizetése. Bár mindkét tétel volumenét tekintve jelentős, valószínűsíthető, hogy viszonylag kis részük válik közvetlenül fogyasztássá. Az export növekedése ugyanakkor továbbra is dinamikus, köszönhetően az élénk külső keresletnek. A beruházások területén is érezhető a gazdaság kettőssége: az exportorientált feldolgozóipar állóeszköz-felhalmozása csaknem 40 százalékkal bővült az első negyedévben, míg a termékeiket döntően a belföldi piacon értékesítő ágazatok mutatója stagnált, vagy csökkent. Összességében 2011-re 2,8, míg jövőre 2,7 százalékos GDP növekedést várnak.

Az idei év első negyedévében látszólag tovább folytatódtak a munkaerőpiacon a kedvezőtlen tendenciák: nőtt a munkanélküliek és csökkent a foglalkoztatottak száma. A változás mögött azonban elsősorban a közmunkaprogram átszervezése áll, mivel tavaly az első negyedév során az ideinél jóval többen vettek részt a közfoglalkoztatásban. A versenyszektor alkalmazottainak a száma ugyanakkor tovább növekszik, különösen az exportorientált feldolgozóiparban. Összességében az idei évre átlagosan 11,0, míg jövőre 10,3 százalékos munkanélküliségi rátát prognosztizálnak. 2011 első negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal emelkedett a nemzetgazdaságban, ezen belül a versenyszférában kiugróan magas volt a bérdinamika (+5,8 százalék), míg a költségvetési szférában jelentős bércsökkenést (–8,9 százalék) regisztráltak. A versenyszféra magas bruttó béremelkedése azzal magyarázható, hogy az adóváltozások miatt a bónuszok egy részét idén fizették ki, ettől eltekintve a rendszeres bérek közel négy százalékos növekedési üteme nem változott érdemben. A költségvetési szférában megfigyelhető visszaesést szintén egyszeri hatás, a 2010 januárjában és márciusában kifizetett kereset-kiegészítés idei elmaradása okozta. Összességében az idei évben 3,8 százalékos bruttó bérnövekedésre számítanak, köszönhetően a versenyszektor 4 százalékos béremelkedésének, illetve a közmunkaprogram tavalyinál lassabb felfutása miatti bázishatásnak.

A hazai inflációt jelentősen megemelte az év eddig eltelt időszakában a mezőgazdasági termékek, illetve az olaj drágulása. A belső kereslet ugyanakkor továbbra is visszafogott, és a magas munkanélküliségi ráta meggátolja az ár-bér spirál kialakulását. Prognózisuk szerint 2011-ben 4,4, míg jövőre 3,2 százalékos lesz a fogyasztói árindex, vagyis a ráta a jövő év közepén az MNB 3 százalékos céljához közelít. A Monetáris Tanács ennek megfelelően nem változtatott az irányadó rátán, ami számításaink szerint az idei év végéig 6 százalékon marad. Jövőre azonban a szigorú fiskális politika keresleti oldalon érdemben fékezi az árak emelkedését, így 2012-től az alapkamat lassú csökkentésére kerülhet sor. Amíg a háztartások továbbra is nettó hiteltörlesztő pozícióban vannak, a vállalati körben fordulat látszik kirajzolódni. Keresleti oldalról elsősorban a rövid távú finanszírozás területén figyelhető meg élénkülés, a cégek jellemzően forgóeszközpótlás céljából igényelnek új forrásokat. A folyamatot azonban továbbra is jelentősen korlátozza a hitelkínálat szűkössége, a bankok ismételten szigorították a hitelezés feltételeit. A piaci szereplők a szigorítások okai között a magas kockázatokon felül immár a bankrendszer gyenge jövedelmezőségét is megemlítik.

Az idei évre tervezett költségvetési hiány szempontjából jelentős kockázatokat látnak a bevételi oldalon, elsősorban az általános forgalmi adó várható alakulása miatt. A 250 milliárd forintos tartalék azonban, takarékos költségvetési politika mellett, elégnek tűnik az előirányzatban szereplő, GDP-arányosan 2,9 százalékos hiány megvalósításához. Ez azt jelenti, hogy nyugdíjkorrekcióval együtt 2 százalékos többlettel zárhatja az idei évet az államháztartás. A konvergenciaprogram szerint 2012-ben GDP-arányosan közel két százalékponttal javul az egyedi tételektől és a gazdasági ciklusok hatásaitól tisztított strukturális hiány. A jelentős költségvetési kiigazítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban foglaltaknak megfelelően 2015-re ötödével csökkenjen az állam mérete, javuljon a költségvetési egyensúly és ezzel együtt az ország versenyképessége. Bár látnak kockázatokat a makropályával és egyes konkrét intézkedésekkel kapcsolatban is, a konvergenciaprogram megvalósítása szempontjából az a legfontosabb kérdés, hogy el tudnak-e helyezkedni a munkaerőpiacon azok, akiket legérzékenyebben érint az állami transzferek csökkentése.

A főbb makrogazdasági változók várható alakulása

 

2010

2011

2012

Bruttó hazai termék (volumenindex)**

1,2

2,8

2,7

A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex)**

–2,0

2,1

3,1

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex)**

–5,6

2,5

4,7

Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex)**

14,2

11,0

9,6

Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex)**

12,0

9,6

9,5

A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

5,5

7,4

6,8

Éves fogyasztói árindex (%)

4,9

4,4

3,2

A jegybanki alapkamat az év végén

5,75

6,00

5,50

Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%)**

11,2

11,0

10,3

A bruttó átlagkereset alakulása (%)**

1,9

3,8

4,9

A mezőgazdaság hozzáadott értéke (volumenindex)

–15,4

7,0

3,0

Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex)

8,9

8,0

5,0

Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex)

–8,3

–5,2

–0,5

Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex)

0,1

0,5

1,7

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

1,6

1,9

1,6

Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában

–4,3

–2,9*

–2,5

* A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +2,0 százalékos GDP-arányos egyenleg várható.
** Szezonálisan és naptári hatással kiigazítva.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A Századvég készíthet tanulmányokat a Fidesznek

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. készíthet hat, egyenként legalább 30 oldalas gazdaságpolitikai elemzést, nettó 24,3 millió forintért az Országgyűlés Hivatala Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportjának - a hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárás eredménye a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

hvg.hu Gazdaság

Századvég: változatlan növekedési kilátások, jelentős kockázatokkal

A fogyasztási és beruházási adatok azt jelzik, hogy Magyarországon a vártnál lassabban talál magára a belső kereslet, így a növekedés motorja továbbra is az export. A kormány gazdasági programja leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekeznek visszaterelni a munkaerőpiacra. – írja többek között a Századvég Gazdaságkutató Zrt. most megjelent elemzése.