Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nagyon úgy fest, hogy csak időlegesen sikerült megnyugtatnia a piacokat az eurózóna vezető politikusainak, a pénteki halovány optimizmust követően hétfőn ugyanis ismét elkedvtelenedtek a befektetők. Késő délelőtt a vezető európai indexek mindegyike a piros tartományban járt, s természetesen velük tartott a BUX-index is, miközben az euró és a feltörekvő piaci devizák is gyengülni kezdtek.
Megint a bizonytalanság
Az euró/forint árfolyam többnapi emelkedést követően pénteken a Merkel-Sarkozy találkozó után ugyan kissé korrigált, s a korábbi 269,5-ös szintről egészen 267,5-ig ereszkedett, azonban úgy fest, hogy ez a csoda három napig sem tartott. A francia elnök és a német kancellár az előző hét utolsó kereskedési napján még igyekeztek mindenkit megnyugtatni, hogy találnak megoldást Görögország problémáira, s sikerül konszenzusra jutni az újabb mentőcsomag kérdésében, a hétvégi események azonban a piac szerint ezt nem támasztják alá.
A görög miniszterelnöknek ugyanis nem sikerült megegyeznie az ellenzékkel az új megszorító és privatizációs csomagokról, így vasárnap a kormányfő bizalmi szavazást kezdeményezett a görög parlamentben, amire várhatóan szerdán kerül sor. A bizalmi szavazás nemcsak azért hordoz magában különös veszélyeket, mert bukás esetén sok időbe telik az új kormány felállása, hanem azért is, mert az ellenzék kevésbé tűnik reformelkötelezettnek, ráadásul a képviselők aránya eléggé kiegyenlített: a 300 fős parlamentben 10 fős többsége van csak a jelenlegi kormánynak – írja szokásos „10 órai” elemzésében Karsai Péter, a Commerzbank szakértője. Az elemző felhívja a figyelmet, hogy lemondás esetén belátható időn belül nem lesz reform, a bizonytalan politikai helyzetben pedig Görögország nem hívhatja le a júliusi 12 milliárd eurós, korábban jóváhagyott hitelrészletet.
További részletek az Ecoline.hu cikkében.
