"Görögország minden hitelezőjének érdekes, hogy a helyzet stabil maradjon, és ehhez mindenkinek hozzá is kell járulnia" - mondta Wolfgang Schäuble a Bild am Sonntag című lapban vasárnap megjelent nyilatkozatában. "Semmi olyat nem kérünk a bankoktól, ami ellentétes lenne az érdekeikkel" - mondta Schäuble. 

Arra a kérdésre, hogy vajon a magánhitelezők, köztük a bankok önként adnának-e pénzt, azt felelte, hogy "teljes mértékben megbízik" a bankok felelősségtudatában. Hozzátette: egyéb ösztönzőkre - például állami garanciákra görög fizetésképtelenség esetére - nincs szükség, mert Görögország stabilitása egyformán érdeke minden hitelezőnek. "Pontos számokat várok az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i, rendkívüli értekezletére arról, hogy az európai magánszektor mennyivel vesz részt önkéntesen" - idézte a lap a német pénzügyminisztert. Az újság nem firtatta azt a kérdést, milyen sors vár a görög adósságokat esetleg elengedő, könnyítő, átütemező vagy akár csak újra meghitelező magánbankokra. 

A Moody's hitelminősítő egyik vezetője, Bart Oosterveld június 7-én úgy nyilatkozott, hogy még a lejáró görög adósság újrahitelezését (rollover) is "csődeseménynek" fogják tartani a hitelminősítők, és a részt vevőket annak megfelelően leminősítik, hacsak meg nem győződnek róla, hogy a részvétel valóban teljesen önkéntes. "A jelenlegi helyzetben azonban alig elképzelhető, hogy bárki önként tenne bármit" - mondta a Moody's illetékese.

Azt mondta, más a helyzet, mint a 2009-es bécsi kezdeményezéskor volt. Akkor a nagy nemzetközi bankházak vállalták, hogy nyitva tartják a hitelvonalakat román, magyar, lett és szerb leánybankjaik számára, és csupán emiatt mégsem rontották osztályzatukat a hitelminősítők. Azokban az országokban cselekedtek, amelyek akkoriban mentő hitelkeretet kaptak az EU-tól, illetve az IMF-től. A különbség az, hogy Görögország "a végjátéknál" tart, teljesen világos a befektetők számára a fizetésképtelenség kockázata, eltérően a bécsi kezdeményezés körülményeitől - mondta Oosterveld.