A KSH csütörtöki közlése szerint májusban ugyan kissé gyorsult az ipari termelés éves összehasonlítású növekedése, az előző havi 7,1 százalékról 7,6 százalékra, ám havi szinten szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazítva 0,8 százalékos visszaesést mértek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője attól tartott, hogy a az általa vártnál alacsonyabb éves adat egy aggasztó tendencia jele lehet. Ha a továbbra is gyenge belső kereslet mellett lassul az ipari termelés növekedése és csökkennek az exportmegrendelések az a magyar GDP bővülés lehetőségeit is korlátozza - hívta fel a figyelmet. Azt is elképzelhetőnek nevezte, hogy a tendenciák alapján a gazdaság éves bővülése nem éri el a 3 százalékot. (A kormány idei GDP növekedési prognózisa 3,1 százalék). Az elemző szerint az ipari termelés bővülése a következő hónapokban is egyszámjegyű marad, az év egészében 8 százalék körül alakulhat az év egészében. 

Az ipari termelés dinamikájának lassulását várja Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is, aki azonban optimistábban ítéli meg a folyamatokat. Az elemző a májusi megtorpanást átmenetinek tartja és az év egészében 10 százalék körüli bővülési ütemmel számol. Felhívta a figyelmet arra, hogy a decemberi, éves adat a 20 százalékot is meghaladhatja a bázishatás miatt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben hirtelen és indokolatlanul esett jelentősen a termelés volumene, amelyet a következő havi folyamatok már korrigáltak. Suppan Gergely a májusi részletes adatokból pozitívan értékelte a járműgyártás kivitelének 16,3 százalékos emelkedését. A júniusi adat ennél is impozánsabb lehet véleménye szerint, mivel például a Suzuki ekkor állt vissza a kétműszakos termelésre. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene ugyanakkor 5,6 százalékkal kisebb volt, mint  egy évvel azelőtt, ami Suppan Gergely szerint valószínűleg naptárhatással magyarázható. Az elemző kedvezőnek nevezte a rendelésállományt is, és kifejezetten biztatónak a beszerzési menedzserindex alakulását.