Az adóhatóság már korábban közleményében elismerte, hogy a munkáltatói adatszolgáltatások alapján nem állapítható meg egyértelműen, kinek van különadó-bevallási kötelezettsége. A harmadízben módosított különadótörvény ugyanis kivette a különadó alapjából a 2010 előtti jövedelmeket. A munkaviszony megszűnésével összefüggő kifizetések nem egyszerre történtek. Először a munka alóli felmentésre jutó bérek kifizetése kezdődött meg havonta. A végkielégítés kifizetésére a jogviszony megszűnésének időpontjában kerül sor.

Tekintettel arra, hogy a 6-8 havi felmentési idő nem számít kirívóan hosszú időnek, ezért több magánszemélynél előfordulhatott, hogy a felmentési ideje 2009-ben kezdődött, de a jogviszony megszűnése 2010-re esett. Ha az adóhatóság által rendszeresített munkáltatói igazolás a különadó alapját képező jövedelmeket tartalmazta volna jövedelem jogcímenként és évenként elkülönítve, akkor a törvénymódosítás után minden gond nélkül ellenőrizető lenne a munkáltatói igazolás alapján a különadó-bevallási kötelezettség. Az igazolás azonban csak a különadó alapját tartalmazza. Ebből viszont nem állapítható meg a 98 százalékos különadó alapja a harmadik törvénymódosítás után.

Mire számíthatnak az adózók? Olvassa el az Adózóna cikkét!