A közlemény szerint a tranzakciók számát tekintve régiós szinten a Top 3-ban van Magyarország, Lengyelország és Törökország után. Az idei év első felében a tranzakciók száma Magyarországon 69 volt. Ez 35 százalékos növekedés az egy évvel ezelőtti 51 ügylethez képest. A bővülés jelentősen meghaladta a vizsgált országok (Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Görögország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország) esetében tapasztalt átlagos 5 százalékos tranzakciószám-emelkedést. A közleményben megjegyzik, hogy bár a vizsgált országok mérete, háttere és gazdasági növekedése eltérő, többségükben az M&A tevékenység volumene nőtt, az M&A piac csak 4 országban zsugorodott.

A közlemény szerint a tranzakciók értékét az ügyletek 46 százalékában hozták nyilvánosságra. Ez az arány jelentősen magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 27 százalék. A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a magyarországi M&A piac becsült mérete 2010 első féléve és 2011 első féléve között 21,3 százalékkal, 1,1 milliárd dollárról 1,4 milliárd dollárra nőtt. Ugyanakkor ebben az időszakban a 100 millió dollárt meghaladó, nagy értékű ügyletek száma 2-ről 1-re csökkent. A 100 millió dollárnál kisebb tranzakciók átlagos értéke 9 millió dollár volt 2011 első felében, ami 6 millió dolláros csökkenés 2010 első feléhez viszonyítva. Ez elsősorban a Jeremie program részeként létrejött tranzakciók számának emelkedésével magyarázható. A közleményben megjegyzik, hogy a piacméret becslésekor nem vették figyelembe a Mol Nyrt. 21,2 százalékos részvénycsomagjának visszavásárlását az orosz Surgutneftegaztól (Szurgutnyeftyegaz).

Az ügyletek túlnyomó többségét minden országban stratégiai befektetők kötötték, a régiót tekintve 76 százalékos összesített arányban. A pénzügyi befektetők aránya Magyarországon volt a legnagyobb, utána Románia, Szlovénia és a Cseh Köztársaság következett. A magyar tranzakciók 39 százalékában szerepeltek pénzügyi befektetők, szemben az előző időszak 29 százalékával, ami szintén a Jeremie program sikeres elindulásával kapcsolható össze. 2011 első félévében a magyar tranzakciós piacot a belföldi ügyletek uralták, az összes ügylet 67 százaléka volt.  A külföldre irányuló ügyletek száma 2011 első félévében a tranzakciók összesített számához viszonyítva alacsony maradt. 2011 első félévében az összes ügylet mindössze 3 százaléka irányult külföldre.

Magyarországon leginkább amerikai, cseh, lengyel és holland cégek fektettek be, míg a magyar cégek Szlovéniát és Lengyelországot vették célba felvásárlásaikkal. Itthon az ügyletek száma alapján a szolgáltató szektor volt a legvonzóbb, 2011 első felében 12, 2010 első felében pedig 10 ügylettel. Ezt a telekommunikációs és a médiaszektor, valamint az informatika követte, utóbbi részesedése 2011 első félévében nőtt az előző évhez viszonyítva. A tranzakciók értéke 2011 első felében a vegyipari szektorban volt a legnagyobb, utána pedig a gyártás következett.

A közlemény szerint a régióban a legaktívabb célágazat (a tranzakciók száma szerint) a gyártó szektor volt, amelyben 2011 első felében 86 ügyletre került sor. Ezt a szolgáltató ágazat, valamint az energia és bányászat követte. Érték alapján a legnagyobb tranzakciók a telekommunikációs és médiaszektorban, a vegyiparban, valamint a banki és a pénzügyi szolgáltatások területén zajlottak le. Minden országnak megvolt a legnépszerűbb ágazata, de a gyártás, illetve az energia és bányászat a legtöbb országban az első helyen szerepelt.