Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A francia Le Point magazinnak nyilatkozva Trichet azt mondta, a Görögország számára múlt csütörtökön elfogadott 109 milliárd eurós csomag fontos lépés volt az eurózóna pénzügyi stabilitása szempontjából, de hozzátette azt is, Görögországnak keményen kell dolgoznia, hogy kiegyensúlyozza gazdaságát - idézi a Reuterst a Portfolio.hu. Trichet szerint mindennél fontosabb, hogy Görögország a saját maga által foganatosított döntésekkel helyrehozza költségvetését, kormányának pénzügyeit és versenyképességét olyan gyorsan és olyan szigorúan, ahogy csak lehetséges. Az EKB-elnök az interjúban azon véleményének is hangot adott, miszerint az eurózónának kevesebb problémával kell szembenéznie, mint az USA-nak vagy Japánnak.
A Reuters által megkérdezett elemzők ugyanakkor szerdán is éles kritikával illették a múlt csütörtökön elfogadott görög mentőcsomagot. Szerintük nem tekinthető fordulatnak a döntés, és ezáltal nem veszi kezdetét az eurózóna adósságválságának megoldása sem, csupán egy, a helyest irányba tett lépésről van szó. Az 50 megkérdezett elemzőből 31 azt mondta, nem tekinthető a csomag fordulópontnak. Az Aurel-BGC brókercég közgazdásza szerint például az első akadályt ezzel elhárították, de hosszú utat kell még szerinte bejárni, hogy az eurózóna biztonságba kerüljön.
Számos elemző a részleteket hiányolta a csomagból. Christian Schulz, a Berenberg Bank német elemzője szerint például meglehet, hogy az EFSF megnövekedett kompetenciái és a görög államnak nyújtott hitel alacsonyabb kamatszintje fordulópontot jelez, de hogy ez így van-e, arra csak a következő évek adhatnak választ. Szerinte olyan további intézkedésekre van még szükség, mint az EFSF kapacitásának és rugalmasságának növelése, és nem tudni még, valójában mekkora összegű lesz a kötvény-visszavásárlási program, és pontosan hogyan fog működni.
