Noels szerint az államkötvények újbóli felvásárlásának bejelentése azt jelzi, hogy a frankfurti székhelyű intézet "megadta magát a politika világából érkező nyomásnak". A közgazdász úgy véli, hogy az EKB döntése hosszú távon inflációhoz, instabilitáshoz és bizalmatlansághoz vezet. Lehet, hogy az EKB "levegővételnyi időhöz juttatta a szereplőket rövid távon, de hosszú távon sokkal erőteljesebben térnek majd vissza a problémák" - jövendölte. Noels szerint mindez ahhoz vezet, hogy a befektetők inkább a frankhoz és a jenhez hasonló valutákra támaszkodnak majd.

A közgazdász úgy gondolja, hogy a megfelelő költségvetési átalakítások nélkül az eurózóna csak egy feneketlen zsák, amit semmiféle pénzügyi alappal nem lehet betömni. "Nem a spekulátorok okozzák a problémát, hanem a túl sok adós és a túl sok deficites gazdaság. "Ha nem hozzák meg a megfelelő költségvetési döntéseket, akkor a németek, a hollandok, sőt még a finnek is elpártolhatnak az euróövezettől, mert nem akarják, hogy fizetőeszközük elértéktelenedjen" - magyarázta Noels.

AP

Paul N. Goldschmidt pénzügyi tanácsadó a napilap véleményrovatában szintén az egyes kormányokra testálta a felelősséget. Goldschmidt, aki korábban 10 éven át igazgatta az Európai Bizottság pénzügyi műveleteit Luxembourgban, úgy véli, hogy a hitelminősítők elleni áskálódás helyett a kormányok hitelességét kellene helyreállítani. "Az állampolgárok a konkrét problémák megoldását várják a hatóságoktól, és azt, hogy hagyjanak fel a bűnbakok keresgélésével saját hibáik elleplezésére" - hangoztatta a tanácsadó.

A másik oldalt képviselő Didier Reynders belga pénzügyminiszter a jelenlegi helyzetben is igyekszik optimista maradni. A görög mentőcsomagról és a megtérülés kockázatairól kérdezett Reynders szerint a hullámvölgy után eddig mindig hullámhegy is jött, és Belgium amióta a Nemzetközi Valutaalap tagja, soha nem vesztett egy frankot vagy eurót sem. Pedig a pénzügyminiszternek lenne oka az aggodalomra, hiszen az eurózóna harmadik legnagyobb, a hazai össztermék 97 százalékára rúgó adósságállományát magáénak tudó Belgiumot a pártok kompromisszumképtelensége miatt immár több mint 400 napja ügyvivő kormány irányítja, ez pedig nem a legszerencsésebb a jelenlegi érzékeny gazdasági helyzetben. A hitelminősítők már kilátásba helyezték az ország adósbesorolásának lerontását, ha rövid időn belül nem alakul meg az új, minden kérdésben teljes döntési jogkörrel rendelkező kabinet. A belga pártok közötti egyeztetések augusztus közepén kezdődnek újra.

Ez a 2012-es költségvetés elfogadása szempontjából sem mellékes. Reynders jövőre 2,8 százalékra szorítaná le az idén 3,6 százalék környékére előrejelzett költségvetési hiányt, azonban egyelőre még azt sem tudni, hogy a büdzsé összeállítása még az ügyvivő, vagy már az új kormány feladata lesz-e. A pénzügyminiszter szerint "a logika azt diktálná, hogy az új kabinetre háruljon ez a feladat", amelyet október közepére meg kell oldani. Az intézményi átalakításokkal és a pártok közötti kötélhúzással kapcsolatban Reynders csak annyit mondott: "egy másik bolygóról jött az, aki azt hiszi, hogy Belgium intézményi átalakítása lesz az, ami megmenti a helyzetet".