Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője jelezte: a devizahiteleseket segítő program elindítását ugyan nem hátráltatja, a megalapozott döntést azonban nehezíti annak a rendeletnek a hiánya amely szabályozná, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után mennyivel emelkedhet a havi törlesztőrészlet.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló, június 28-án kihirdetett törvény megfogalmazása szerint a kormánynak rendeletben kell szabályoznia "a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi törlesztési teher mértékét".
Az "aránytalanul magas" mértékről Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője még augusztus 2-án azt mondta: a szabályozás értelmében az árfolyamgát időszakának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 százalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában.
A kommunikációs államtitkárság most azt közölte, hogy a szükséges jogszabályok időben megszületnek, és a kormány szándéka, hogy a kiszámíthatóság érdekében legfeljebb 15 százalékos növekedéssel lehessen kalkulálni 2015-től azoknak, akik az árfolyamrögzítéssel éltek.
A törlesztőrészletek emelkedésének százalékos rögzítése egyben azt is jelentheti, hogy a frank árfolyamának emelkedésével a futamidőt kell lényegesen megnyújtani, ez azonban csak korlátozottan lehetséges. A svájci frankban, euróban és japán jenben lakáshitellel bíró ügyfél augusztus 12-től kérheti a bankjától az árfolyam rögzítését. A svájcifrank-hitelek törlesztőárfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek.
