A francia adósságállomány növekedése egyre több aggodalmat okoz, mert előrevetíti, hogy leminősítik az országot, ami beláthatatlan következményeket vonhatna maga után.

A CDS-felár emelkedése a múlt héten már mutatta, hogy az államadóssággal kapcsolatos kockázatok nőnek, s Franciaország belekeveredhet az európai pénzügyi válságba. Az ötéves CDS-felárak 157,89-ről 163,63 bázispontra emelkedtek a CMA adatszolgáltató keddi jelentése szerint. Ez azt jelenti, hogy 10 millió dollár francia államkötvény után 163 630 dollárt kell fizetni, hogy a befektető bedőlés esetén visszakapja alaptőkéjét. Ez az érték durván a duplája a németnek vagy a britnek. A franciákat aligha vigasztalja, hogy a már bajban lévő Görögország, Portugália és Spanyolország CDS-felárai szintén emelkedtek.

A baj nem csak a gall kakast éri utol, ha a leminősítés valóban megtörténik. Franciaország ugyanis az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, s jelentős mértékben hozzájárul a periféria gazdaságainak felszínen tartásához. Ha a franciák kikerülnének az elitklubból, az nem csak megnehezítené az adósságuk finanszírozását, amely jelenleg az éves GDP-nek mintegy 90 százalékát teszi ki, hanem annak bizonyítéka volna, hogy a válság elérte az unió szívét. Ez tovább fokozhatja a bizalmatlanságot, ami még több zavart válthatna ki. Az eurózóna perifériájának súlyos nehézségekkel küzdő országai egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnének, de ahelyett, hogy több segítséget kaphatnának – legalább is a franciáktól – csak kevesebb támogatást remélhetnének. Nem csak a szabadon felhasználható pénzek mennyisége csökkenne a kényszerű megszorítások miatt, hanem egyúttal a gazdaság növekedése is visszaeshetne, ami pedig a legnagyobb húzóerőt jelenti ezeknek az országoknak.

Nicolas Sarkozy francia elnök. Nem a franciáknak áll a zászló

AP

A Portfolio felhívja a figyelmet, hogy az esetleges francia leminősítés további, az eurózóna jövőjét jelentősen beárnyékoló hatása az lenne, hogy az eurózóna jelenlegi pénzügyi mentőalapjának (EFSF) hitelezhetőségi kerete fenntartásához (440 milliárd euró) vagy más AAA minősítésű országnak kellene megemelnie a garanciavállalási keretét, vagy az AAA alá romlana az EFSF által kibocsátandó kötvények hitelminősítése. Ha a franciák "kiesése" miatt más tagországok emelik meg a garanciavállalási keretüket, akkor az Eurostat szabályai szerint ezt hozzá kell számítaniuk az államadósságukhoz, azaz a többi állam terhei növekednének meg, emelve ezzel az ő hitelbesorolásukra leselkedő negatív kockázatokat. Lényegében tehát a jövőbeli eurózóna pénzügyi segélycsomagok jövője kerülne veszélybe, mivel a franciák leminősítése egy igen veszélyes láncreakciót indítana el.

A Merrill Lynch friss kalkulációi szerint amennyiben egyszerre kellene egy például egy 3 éves nemzetközi hitelprogrammal megsegíteni a spanyolokat és az olaszokat, akkor egyrészt az EFSF keretét legalább 700 milliárd euróra meg kellene emelni, másrészt emiatt a német és francia államra háruló többlet garanciavállalási kötelezettség a GDP-arányos adósságrátájukat mintegy 25-30 százalékponttal emelné meg, ami jelentősen rontaná a két magország hitelminősítését.

Az amerikai részvénypiacon ma erősen estek a legfontosabb tőzsdei mutatók. A Dow Jones industrial és a Standard & Poor’s 500 is durván 4 százalékot veszített elsősorban az attól való félelem következtében, hogy a francia bankszektor pórul jár az európai adósságválságban, ami az amerikai bankokat is leránthatja. A félelmeket talán egy időre visszafoghatja, hogy a Moody’s hitelminősítő megismételte, hogy érvényben tartja Franciaország tripla-A minősítését stabil kilátással. A közleményt azután jelentették meg, hogy a Reuters felmérése után elterjedt a pletyka a francia államadósság leminősítéséről, ami súlyosan érintette volna a francia bankrészvényeket.