Mennyiért veszi meg a Nemzeti Eszközkezelő a lakásokat?

A Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg az rendelet, amelyben a kormány a korábbi, az eszközkezelő létrehozásáról szóló június 28-i rendeletét módosítja; utóbbiban a kabinet július 31-i határidőt szabott a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy dolgozzák ki a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működési feltételeit.

Az új rendeletben a kabinet azt mondja ki, hogy a nemzetgazdasági miniszternek és a nemzeti fejlesztési miniszternek azonnali határidővel kell a kormány számára javaslatot tennie a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó, kényszerértékesítésre kiválasztott lakások vételi árának olyan mértékére, amely a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított hitelfedezeti értékbecslés aktualizált értékéhez igazodik.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója az MTI-nek elmondta, hogy a kormánnyal kötött megállapodás szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanokat az eredeti szerződéskori árnál jelentősen nyomottabb áron venné meg az eszközkezelő, differenciáltan. A megállapodásban az állt, hogy Budapesten és a megyei jogú városokban a szerződéskori érték 55 százalékáért, az egyéb településeken pedig 35 százalékért.

A két szakminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter augusztus 31-ig kapott határidőt arra, hogy javaslatot tegyen a Nemzeti Eszközkezelő Társaság által megvásárolandó, kényszerértékesítésre kiválasztott lakások bírósági végrehajtással és a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének összehangolására. A belügyminiszter bevonásával a két illetékes miniszternek december 31-ig pedig arra kell javaslatot tennie, hogy mik lehetnek a Szociális Családiház-építési program és a Nemzeti Eszközkezelő Társaság működése közötti kapcsolódási pontok.