Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2007-2010 közötti tevékenységének vizsgálata során megállapították, hogy a feketefoglalkoztatás megszüntetésének előtérbe helyezésével a 2007. évi kiugróan magas, 72.743 esettel szemben a feltárt szabálytalanság 2010-ben 59 százalékkal közel 30 ezerre esett vissza. 

Az OMMF engedélyezett létszáma 2006-ban 762 fő volt, 2010-ben pedig 1055. Az éves kiadás pedig a 2006. évi 5,1 milliárd forinttal szemben 2009-ben 51 százalékkal nőtt és elérte a 7,7 milliárd forintot. A létszám és a költségvetés növelését a feketegazdaság elleni tevékenység és a munkaegészségügyi ellenőrzési feladatok átvétele okozta. 

Az ÁSZ szerint a teljesítmény folyamatos csökkenése arra is visszavezethető, hogy nem határozták meg megalapozott számításokkal az egy felügyelővel szembeni elvárásokat. Ezért az ÁSZ azt javasolta, hogy az OMMF a felügyelők fajlagos teljesítési mutatói alapján határozza meg az alapkövetelményként elvárt teljesítményt. 

A javaslatok között szerepelt az is, hogy az OMMF dolgozza ki a hatósági ellenőrzés közép távú stratégiáját. A stratégia és a kiválasztási rendszer hiányában az ellenőrzések ügyfelét és helyszínét mintegy 85-90 százalékban a felügyelő választotta ki, ami nagymértékben növelte a korrupciós veszélyt az ÁSZ szerint.              

A nemzetgazdasági miniszternek azt javasolta az ÁSZ a vizsgálat alapján, hogy számon kérhető módon határozza meg és évente tegye közzé a munkaügyi ellenőrzés irányelveit. Erre azért van szükség, mert a számvevők megállapítása szerint a vizsgált időszakban egyenlőtlen volt az ország különböző területein és az egyes ágazatokban az ellenőrzés esélye.

A felügyelői létszám régiók közötti megoszlása miatt a munkaügyi területen több mint két és félszer, a munkavédelemben több mint háromszor nagyobb esélye volt az ellenőrzésre egy munkáltatónak Észak-Magyarországon, mint Közép-Magyarországon. Az ellenőrzések 90 százalékát pedig 4-5 ágazatban folytatták le, így a gazdálkodók felénél alig kellett ellenőrzésre számítani.