Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A BAMOSZ hétfői közleménye szerint a tagok által kezelt befektetési alapokból 130 milliárd forintot vontak ki júliusban, bár ezen időszak alatt a befektetési teljesítmény hatására 10,7 milliárd forinttal nőtt az alapok vagyona. Temmel András főtitkár a közleményben kifejti: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba átkerült, korábban a magánnyugdíjpénztárak portfolióiban található befektetési jegyek visszaváltása júliusban százmilliárd forint feletti tőkekivonást eredményezett.
A hónap végén a BAMOSZ tagok 3,1 százalékos csökkenést követően, 474 hazai befektetési alapban összesen 3.675 milliárd forintot kezeltek. A hagyományosan lakossági termékeknek számító (pénzpiaci, garantált, ingatlan és rövid kötvény) alapokon belül a hónapban a garantált és a rövid kötvényalapok tudtak friss tőkét vonzani, összességében azonban a lakossági termékeknél a hónapban ismét a visszaváltások voltak túlsúlyban. Az intézményi befektetőknél ismét felgyorsult a nyugdíjpénztári vagyonátadásokhoz köthető visszaváltás, leginkább a részvényalapokból vontak ki tőkét.
A kategorizálás átalakítása és a jelentős tőkekivonások ellenére a nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,2 százalékát) adják, bár az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az előbbiek miatt júliusban 3,6 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban a befektetők 64 milliárd forintot vontak ki az alapokból, a piaci teljesítmények viszont 12 milliárd forinttal növelték a befektetések értékét.
Júliusban folytatódott a lejtmenet a részvénypiacokon - míg az év első négy hónapjában mindig volt egy-két olyan piac, ahol emelkedés volt tapasztalható, az utóbbi három hónapban a fejlett, a feltörekvő és a hazai piacok is estek. A forint gyengülése viszont a külföldi részvények teljesítményét már pozitívba fordította, ennek hatására a részvényalapok forintban mért hozamai is javultak.
Júliusban felgyorsult az intézményi befektetők visszaváltása is. A nyilvános részvényalapokból összesen több mint 42 milliárd forintot vontak ki a befektetők (ez a zártkörű részvényalapokkal együtt közel 100 milliárd forintnyi tőkekivonás, ami döntően a volt nyugdíjpénztári vagyonnal átadásra került befektetési jegyek visszaváltása), míg a piaci teljesítmények összességében 1,4 milliárd forinttal növelték a befektetők vagyonát. Az átsorolások miatt 77 nyilvános részvényalap maradt, ezek vagyona júliusban összesen 12,5 százalékkal, 305 milliárd forintra csökkent.
Az új kategóriarendszer bevezetéséhez kötődő átsorolásokkal 34-re nőtt a kötvényalapok száma, míg ezek vagyona 21,7 százalékkal, 377 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor folytatódott a kismértékű tőkevonzás, emellett pozitív hozamot termeltek az alapok is. A kötvényalapok összesen több mint félmilliárd forint tőkét vonzottak, és mintegy 3,3 milliárd forint hozamot értek el. A kategória mintegy 60 százalékát kitevő rövid kötvényalapoknál több mint 40 százalékkal nőtt a vagyon, ráadásul az átsorolások mellett ezekbe a termékekbe a hónapban 1,2 milliárd forint érkezett, és az alapok 1,6 milliárd forint hozamot is elértek.
A pénzpiaci alapoknál harmadik hónapja tart a májusban újrakezdődő visszaváltási trend, ráadásul az új kategorizálás hatására néhány alapot átsoroltak a kötvényalapok közé, júliusban így a pénzpiaci alapok vagyona 5,8 százalékkal csökkent. Összesen 22,7 milliárd forint távozott az alapokból, bár 7,8 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk, így a hónap végén a teljes vagyon 1.271 milliárd forintra csökkent.
A kategória háromnegyedét adó likviditási alapok vagyona néhány átsorolás miatt 1,3 százalékkal nőtt. A befektetők 15,8 milliárd forintot vontak ki az elmúlt hónapban az alapokból, bár a likviditási alapok összesen 5,4 milliárd forintos hozamot hoztak a befektetőknek. Júliusban az euróövezeti pénzpiaci alapokon kívül minden alcsoportból tőkét vontak ki a befektetők, leggyorsabban is ezek vagyona nőtt. A hónap vesztesei ismét a forint alapú likviditási alapok voltak, ezekből összesen 10,8 milliárd forintot vontak ki a befektetők.
A nyilvános ingatlanalapok tőkevonzása áprilisig hónapról hónapra csökkent, májusban 2008. augusztusa óta először ismét tőkekivonást tapasztalhattunk, és azóta tart az új tőkekivonási trend. Az alapok teljesítménye ugyanakkor ellensúlyozta a tőkekivonást, így a hónapban az alapok vagyona némileg nőtt. Ezekből a termékekből 1,9 milliárd forint tőke távozott júliusban, de 2,6 milliárd forint hozam keletkezett rajtuk. A 18 ingatlanalap vagyona összességében 0,2 százalékkal nőtt, a hónap végén 410 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 11 százaléka.
