Devizahitelesek gyűjtőszámlája: mit mutatnak a számok?

Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár folyamatosan magát javítva tette közzé a három "15 százalékos" variációt árfolyamrögzítés utáni törlesztőrészlet-számításával kapcsolatban. Az utolsó pénteken a kormány.hu-n is megjelent. Ebben szerepel az is, hogy a bankok nem tesznek szert profitra.

Nézzük meg, mit jelent mindez számokban: a svájci franknál 240 forintos árfolyammal számoljunk most is és három év múlva is. Legyen a havi törlesztőrészlet szeptemberben 100 ezer forint. A 180 forintos árfolyamgát októbertől való alkalmazása esetén a havi törlesztő részlet 75 ezer forint/hó lenne. De mi lesz azután?

a) Az első kommunikált verzió szerint a példabeli havi törlesztőrészlet nem lehetett volna magasabb 75 000 x 1,15 = 86 250 forintnál. Ez valóban megfelelt volna az elviselhető mértéknek, de a gyakorlatban megvalósíthatatlan lehetett volna. Ha a svájci frank árfolyama a rögzítési időszak után tartósan 207 forint felett lenne, akkor a gyűjtőszámlán felgyűlt összeg nem csökkent volna, hanem növekedett volna, tehát a törvény végrehajthatatlanná vált volna. Erre felhívtuk az Adózónán a figyelmet. Ezt követte a „b” verzió.

b) A lejárat után visszaálló törlesztőrészlet növekedhetett volna legfeljebb 15 százalékkal. Ennek kiszámításához már szükség van a 2014 végén érvényes svájcifrank-árfolyamra. Mivel jelenleg ez 240 forinton stabilizálódott, ezért jobb híján ezzel számolunk: 36 hónap után visszaáll az eredeti 100 ezer forintos törlesztőrészlet. Ez növekedhetett volna 15 százalékkal: 100 000 x1,15 = 115 000 forint/hó. Ez már messze van az „elviselhető” célkitűzéstől, mivel a 36 hónapon keresztül fizetett 75 ezer forintos törlesztőrészlet egy csapásra több mint 53 százalékkal növekedett volna. Ezt a verziót finomította tovább a péntek délután kommunikált és a kormányrendeletben megjelent 3. verzió.

A 3. verzióról olvasson többet az Adózónán!